In-tro

Figyelem!

Az alabbi blog tartalma egyes elemekben, nep- illetve munkacsoportokban nemtetszest valthat ki, esetlegesen sokkoloan hathat.
Akinek nem inge, ne vegye magara,
Akinek nem tetszik, huzzon a p.....

ennyi.







2011. szeptember 12., hétfő

Kunshan - Avery

Kunshan – Avery
Uj allas – uj elet, vagy legalabb is ez az elkepzeles, aztan majd meglatjuk, mennyi valosul meg belole. Felvettek az Avery Dennisonhoz, a ceg Shanghai mellett van, Kunshanban (kb 50 km), s mivel az egeszsegem  egy kicsit unta mar a shanghai-i eletet, ugy dontottem, kikoltozok az orokke nyuzsgo varosbol es megprobalok egy kicsit nyugodtabb eletet elni.
A ceges beilleszkedes eleg konnyen ment, annak ellenere, hogy en vagyok itt az egyetlen feher ember, ami neha kenyelmetlen mennyisegu kituntetett figyelemmel jar – de mivel faszagyerek vagyok, megbirkoztam ezzel is. (Most mar csak meg kell tanulnom kinaiul, mert egyreszt itt sokan csak reszelik az angolt, masreszt mar nagyon ciki, hogy 5 eve itt vagyok, de meg nem beszelem a nyelvet.)
A lakaskereses mar nem volt ennyire egyszeru – 6 hetes huzavona, 3 foberlo (taiwani foberlovel ne kezdjetek, meg nagyobb gecik, mint a kinaiak) es 3 koltozes utan vegre lecuccolhattam egy kicsi, de foldszinti es igy kertes lakasba. Jo sok mindent ki kellett dobalni, de legalabb a kovetkezo koltozesnel nem lesz annyi felesleges cipelni valo. (Van egy olyan erzesem, hogy nem maradok itt sokaig, max 1 ev, amig megtanulom ezeket a hulye karaktereket es rendbe jon a szervezetem a nagyvarosi ejszakai elet utan.)
Kunshan maga nem rossz hely, az emberek sokkal normalisabbak, pontositok: kozvetlenebbek es kedvesebbek, viszont kb igy nezhetett ki Shanghai 30 evvel ezelott. Ugy ennyivel, 3 evtizeddel lehetnek lemaradva az itteniek, kulturaban, gondolkodasban…nem mindenki, de a nagytobbseg.
Muterom mondta nagyon talaloan: “nalunk a disznokat jobban tartottak, mint ahogy ezek elnek” es “az igeny a tisztasagra nem penz kerdese”.

Majd tolok fel kepeket, ha vegre hajlando lesz osszebaratkozni a laptopom a telefonommal...

Otthon

Majus vegen voltam otthon egy hetecsket, mert mamam szegeny nagyon elindult a leepules lejtojen…nagyon szomoru volt latni, hogy az az ember, akinel annak idejen gyerekkent azokat a feledhetetlen nyarakat toltotted, aki midig elkeszitette a kedvenc nyalanksagaidat, aki a vilag legjobb toltott kaposztajat fozte es vegtelen turelemmel es szeretettel volt irantad, most nem tud magatol kimenni a wc-re es nem erted, mit motyog a telefonba, ha felhivod, csak azt hallod, mikor szomorusagaban a sirastol elcsuklik a hangja…