Kicsi a viág

Nem tudom, ilyen címmel volt-e már bejegyzés, de nem lepődnék meg, ha igen:) Ez a mostani találkozó-kavalkád viszont tényleg nagyon összejött.

Történt ugyanis, hogy Dani és egy másik haverja, Péter itt jártak Shanghai-ban. Dani megint üzleti úton volt Pekingbe, s magával hozta haverját is kicsit szétnézni Kínában. Hozzánk is átugrottak pár napra. Hétfőn este érkeztek, s mivel elég húzós napja volt mindenkinek, így már nem mentünk sehova: inkább pókereztünk pár órát. (Peti le is sápolt mindenkit rendesen:) .) Másnap nekem Shenzhenbe kellett mennem, Piroska dolgozott, ők meg várost néztek ezerrel. Szerdán este érkeztem haza, ekkor már a többiek az Always-ben ültek a helyi magyarok társaságával. Szóval én a reptérről egyenesen odamentem. Már ott voltak Daniék, Piroskáék (lányegylet a konzulátusról), Pepító es Hocó is, aki szintén hozott egy épp itt lévő ismerőst, Olajos Pétert, aki EP képviselő Brüsszelben. Hogy Hocó honnan ismeri, nem tudom, de ez nála nem meglepő: szerintem Hocó már több országban élt, mint ahány éves, szerintem Global ID-je is van :)

Mire odaértem, Piroska már azt is kiderítette, hogy a Péter felesége kolléganője GM Mariannak az EB-nél, szóval ők is ismerik egymást. A legmókásabb viszont az volt, hogy Dani haverja Péter pedig osztálytársa volt O. Péternek! Most képzeld el, két volt osztálytárs, akik más országban élnek, különböző, de általunk közös ismerősök révén nemtudom hány év után pont egy harmadik ország 20 milliós városának egyik pubjában futnak össze! Na ennek mennyi a valószínűsége? Szerintem nem sok :) Szóval jó kis iste volt, jól eldumáltunk és Péter révén újra visszatért kicsit a bizalmam a politikusok iránt is - végre találkoztam eggyel, aki normális.