Az fn.hu-n olvastam az alabbi cikket. Hat mit mondjak...a multkor mar jo nagyot csalodtam az fn.hu "tudomany" szekciojaban, de ugy voltam vele, hogy jolvanna, kozgazosok, hagyjuk rajuk (hihihi), de ez a mostani cikk gazdasagi teruleten sikerult ultra szarra...nem tudom, mi lehet a szinvonal most mar honapok ota csokkeno minosege mogott, de lassan jo esellyel palyazhatnak a gazdasagi bulvar cimre...de jojjon alabb az eredeti cikk - utana pedig a valosag.
Miért versenyképesebb Kína nálunk?
Kína messze versenyképesebb Magyarországnál a Világgazdasági Fórum rangsora szerint. A gyenge árfolyamon, a nagyvonalú exporttámogatásokon, a kiemelkedő megtakarítási rátán kívül az alacsony bérek, az átfogó szociális ellátórendszerek hiánya, s a munkavállalók jogainak durva korlátozása is hozzájárul Kína rendkívüli gazdasági sikeréhez.
Kis Miklós
2009. december 3. 07:00
Kína két sokat emlegetett versenyelőnye a fejlett világgal szemben (s a még nem annyira fejlett, de olyan törekvő országokkal szemben is, mint hazánk) a nagyon gyenge nemzeti valuta, a jüan, s az extra alacsony munkabér.
KÍNAI ÉS MAGYAR BÉREK
Míg a magyar bérek mediánja a német bérek 19 százaléka, a kínai csak az öt százaléka – derül ki az Európai Munkaadók Szövetségének honlapjáról.
Ezzel szinte verik is a mezőnyt, Indiával vannak egy szinten.
A Világgazdasági Fórum jelentésében a versenyképességi rangsor egyik tényezőjét, a béreket tekintve hasonló kép rajzolódik ki: Kínában a bérek kifejezetten versenyelőnyt jelentenek (12. hely), míg Magyarországon erről szó nincs (51. helyen áll a 133-ból).
Tehát nagyon olcsó a magyar munkaerő, ami azért sejthető abból is, hogy a német bérszint ötödét sem érjük el, ám ez már kevés ahhoz, hogy a globális piacon ez versenyelőnyt jelentsen. Kínát ezen a versenyképességi területen minden bizonnyal nehéz lenne utolérnünk – már ha egy kormány a versenyképességünk fokozása érdekében célul tűzné ki - , hiszen még Albánia is csak a 19. helyen áll a rangsorban a béreket tekintve, jócskán lemaradva Kína mögött.
Márpedig Albánia sem a kiugróan magas átlagos bérszínvonaláról ismert.
A kettő összefügg, hiszen ha gyenge a nemzeti valuta, akkor a külföldi befektető (aki saját hazája pénzében számol) a béreket is alacsonyabbnak értékeli, mint erősebb nemzeti valuta esetén. A gyenge valuta nemcsak az exportot segíti, de olcsóbbá teszi az adott országban a beruházásokat is.
Bajban a jóléti állam
Kína és Magyarország – bár nyilván nem egy súlycsoportban játszanak – abban hasonló helyzetben van, hogy mindkét gazdaság modernizációja döntően a külföldi tőke bevonásával valósult meg eddig. A német gyári munkás szempontjából teljesen mindegy, hogy egy német autógyár Kínába, vagy Magyarországra csoportosítja át termelőkapacitásait, a munkahelyét pontosan ugyanúgy elvesztheti.
A KÍNAI SIKER KULCSTÉNYEZŐI
- Alacsony bérek
- Gyenge árfolyam
- Nagyvonalú exporttámogatások (munkanélküliség
exportálása - Bergsten, idézi Szilágyi Judit)
- Adórendszer
- Munkavállalók jogainak durva korlátozása
- Kiemelkedően magas megtakarítási ráta
- Nincsenek átfogó szociális ellátórendszerek
A német államháztartás szempontjából is mindegy, az adóbevételek mindenképp csökkennek, a növekvő munkanélküliség miatt viszont a kiadások növekednek. Nagy nyomás nehezedik tehát a legfejlettebb államokra, hogy hajtsanak végre „reformokat”, hogy a foglalkoztatás olcsóbb legyen a vállalatoknak, s a csökkenő adóbevételek miatt a szociális államot is igyekeznek lefaragni (hasonló reformokkal próbálkozik jelenleg Magyarország is). Mindez természetesen társadalmi feszültségeket idéz elő.
„Még mindig azt hiszik, hogy néhány munkaerőpiaci reformmal, reformocskával meg lehet akadályozni az exodust. De ez nem fog nekik sikerülni, mert túl nagy a bérkülönbség Nyugat-Európa és a Távol-Kelet között” – írja Wolfgang Hirn Kína, a nagy falat című könyvében.
Versenyképesebb Kína nálunk
Kisebb, de ugyancsak jelentős a különbség Kelet-Európa és a Távol-Kelet között (részletek a fenti keretes anyagban). Amikor a hazánkba szipkázott működőtőke működtetői „jobb költségszerkezetű országok” felé kezdenek kacsingatni, akkor a legfejlettebb országok szempontjából semmi más nem történik, mint hogy a hóhért akasztják.
SZABAD KERESKEDELEM
Kína példája indította a Nobel-díjas Paul Samuelsont arra, hogy kikezdje a főáramhoz tartozó közgazdák körének „legmegszenteltebb” tételét (bár maga is kétségkívül a főáramhoz tartozik), hogy a szabad kereskedelem hosszú távon minden résztvevőjének előnyös.
Kína jelenleg a 29. a Világgazdasági Fórumversenyképességi rangsorában. Kiemelkedően teljesít természetesen a bért és termelékenységet tekintve, a makroökonómiai stabilitásban – különösen a magas megtakarítási ráta, s az államadósság összefüggésében (hiszen Kínának gigantikus külkereskedelmi többlete, s ebből fakadóan óriási valutatartalékai vannak.)
Magyarország viszont csak az 58. helyen áll. Az eredményünket számos tényező javítja a vasúthálózatunk minőségétől kezdve az (átlagosan) viszonylag jó egészségi állapotunkig, de sivár képet mutat olyan fontos makrogazdasági jellemzőkben, mint például az államadósság, vagy a megtakarítási ráta.
Kifizetődő az emberi jogok megsértése
KÍNA VS. EU
Az idén január-június között az Európai Unió külkereskedelmi mérleghiánya Kínával szemben 65 milliárd euró volt.
A gigantikus hiány csak az unió országaiban általános recesszió – s a visszaeső vásárlóerő – miatt alacsonyabb a tavalyinál, így nem csoda, ha az unió pénzügyi szakpolitikusai múlt heti kínai látogatásukon a yüan felértékelését szorgalmazták.
(A yüan nem szabadon átváltható, „konvertibilis”, értéke nem a pénzügyi piacokon dől el, hanem lényegében a kínai kormány határozza meg.) Amint azt szorgalmazzák régóta az USA politikusai is.
A versenyképességnek ugyanakkor vannak olyan nehezen megfogható elemei, amelyek egzakt közgazdasági módszerekkel alig mérhetők. Ilyenekre hívta föl a figyelmet Szilágyi Judit közgazdász tanulmányában, amelyben megjegyzi: bizony – furcsa módon - az emberi jogok durva megsértése is segíti a versenyképességet.
A munkavállalók jogainak durva korlátozásával vagy a munkakörülményekre és munkavédelemre vonatkozó alapvető szabályok teljes figyelmen kívül hagyásával ugyanis jelentős versenyelőnyhöz jutnak Kínában a termelő vállalatok – olvasható Az Amerikai Egyesült Államok és Kína kapcsolatai, különös tekintettel a gazdaságra című tanulmányban.
Kína versenyképességét segíti továbbá, hogy nincs mindenkire kiterjedő nyugdíjrendszer, egészségbiztosítás, így a munkaadóknak egyáltalán nem kell fizetniük azokat a járulékokat, amelyek csökkentéséről – versenyképességünk növelése érdekében – hazánkban az utóbbi időben annyi szó esett.
S minthogy a szociális védőhálók hiányoznak, a kínaiak az általánosan alacsony (bár az európainál egyenlőtlenebb) bérezés ellenére átlagosan akár fizetésük felét is képesek félretenni, így belföldi eredetű forráshoz juttatva a kínai vállalkozásokat, elősegítve a makroökonómiai stabilitást – derül ki Szilágyi tanulmányából.
Nem véletlen, hogy Mihályi Péter közgazdász is Kína példájára hivatkozott az idei közgazdász vándorgyűlésen, amikor úgy érvelt: csökkenteni kellene a magyar lakosság biztonságérzetét, hogy növelni legyünk képesek a megtakarítási rátát. Ugyanis – érvelt a közgazdász – a megtakarítás fő hajtóereje nem a spekuláció, hanem az óvatosság.
"Márpedig ha a társadalom azt hiszi, hogy a jövőben is megkapja az egészségügyi ellátást a jelenlegi színvonalon, s elérhető lesz a gyermekeinek az ingyenes felsőoktatás, akkor miért is takarékoskodna?” A megtakarítás leginkább a jövőtől való félelmen múlik – vélte a közgazdász, s érvelését Kína példája valóban látványosan alátámasztja.
Kérdés persze, hogy a nagyobb versenyképesség, a nagyobb gazdasági növekedés érdekében mi az, amit egy adott társadalom még vállalni akar és képes. S akadnak szerencsére olyan versenyképességi területek is, ahol nem a társadalmat megfélemlítő és/vagy nyomorban tartó gazdasági stratégiák jelentik az előnyöket.
Ez meg itten az en szemelyes velemenyem, barkivel szivesen elvitatkoznek rola (vita=logikus erveles valos es esszeru szamadatokkal alatamasztva):
...en nem vagyok gazdasagi vegzettsegu, de szerintem alapbol ott van elbaszva a dolog, hogy a brutto fizeteseket veszik alapul, nem pedig az adott dolgozo cegre vonatkozo bekerulesi koltseget. mert ugyanis itt van a szar elasva. (egyreszt)
ugye amig otthon egy munkavallalo brutto bere utan a ceg meg fizet plusz 50%-ot az allambacsi fele, ez itt (Shanghai - ugye ez is tartomanyonkent valtozik, de itt az egyik legdurvabb, szoval ezt veszem alapul) kb 10%. Ez kapasbol 5-szorosere noveli a heti berek kozott elterest. kurvara nem mindegy.
a masik dolog, ami santit (a masik iranyba ugyan), hogy ez a 42 euro nem az atlagber, legalabbis az ipari teruleteket nezve. A keleti partot tekintve (ugye ez adja a termeles tulnyomo reszet, szoval a vizsgalat szempontjabol nem lenyeges, hogy Belso-Kinaban vannak olyan helyek, ahol penzt se nagyon lattak meg) a helyes adat 65-71 euro (tartomanytol fuggoen).
Szoval alapvetoen a kinai munkaero kb feleannyiba kerulne, mint a magyar, ha nem basznak agyon otthon (tudatosan) adokkal a cegeket.
Ehhez hozza kell meg venni, hogy ez a fajta kinai munkaero harmadannyira sem hatekony, mint a magyar. ez ertendo mind a gyari betanitott munkasokra, mind az irodaban dolgozokra/alvokra.
Ha korrekt cikket akarnanak lehozni, nem pedig egy ilyen baromsagot, akkor nem kifogasokat kellene keresni, meg ujjal mutogatni megint Kinara (amiert majd megint seggbe rugnak, ha eppen ahhoz tartja kedvuk), hanem otthon kene a hibat keresni, mondjuk a gazdasagi politikaba.
nade lassuk a tobbit:
gyenge arfolyam: az RMB sokat erosodott mind a GBP, mint az euroval szemben (forinttal szemben is) az utobbi idoben. anno 23 HUF volt egy RMB, most 28. szerintem a forint a gyenge :D:D:D egyebkent, ha jol tudom, akkor mar nemigen jatszadozhatnak az RMB arfolyamaval, mert valamilyen szinten nemzetkozi megallapodas gatolja. persze itt is vannak ugyeskedesek, de hol nem???
Atfogo szoc helyzet hianya: otthon milyen a szoc ellato rendszer, kerem??? kedves szerzo bevallalhatna egy mutetet mondjuk a Markothban. azt ha tuleli, adjon rola interjut... ja, hogy itt nem adnak az ingyeneloknek orrba-szajba segelyt? hat, nem is tudom, hova tegyem a voksomat.
munkavallalok jogainak korlatozasa. ez megint hatalmas nagy faszsag. foleg a keleti parton. itt kvazi tobb joga van a dolgozoknak, mint otthon. a mostani leepites soran volt alkalmam jobban belelatni a helyzetbe. basszus, hacsak a hivatalosan eloirt vegkielegitesre vonatkozo munkaugyi szabalyzatot veszem alapul: itt 1 ev utan jar 1 honap fizu, nem 3 ev utan, mint otthon. es kurvara felnek a cegek, ha munkavallalo perel, mert legtobbszor meg is nyeri.
amire a szerzo gondolhatott, az a feketemunka. na, ott van am kemeny vilag, de ez szerintem megintcsak ugyanugy van mindenhol.
az megintcsak 'vicces', hogy a szerzo egy 4 evvel ezelott megjelent konyvre hivatkozik. megintcsak laikuskent itelem meg a dolgot, de basszus, az azert egy teljesen mas gazdasagi vilag volt akkor. (Gondolom most jutott el hozza ez, az egyebkent tenyleg jo konyv, s ezen fellelkesulve hozta le a cikket.)
A vilaggazdasagi forum linkje nem mukodik (fn.hu -n belulre mutat...khmmm. lol...), szoval nem tudom, milyen adatok lehetnek ott, de a megjegyzesek alapjan megintcsak nem lehet tul up-to-date. Meghogy a magyar vasutvonal jobb, mint az itteni!!! hahahahaha!!! ekkora faszsagot, uristen!!!
Bazz, a ket evvel ezelotti belso-kinai (ujguroknal, szoval a legkevezbe fejlesztett terulet) vasuti tapasztalatom alapjan csak annyit tudok mondani, hogy otthon 4-szer annyiert utazhatok 10-ed olyan szinvonalon...azt meg, hogy mi milyen nyugdijat fogunk majd kapni, ha megerjuk...azt inkabb hagyjuk...
Egeszsegbiztositasi jarulekot minden munkaadonak kell fizetnie, meghozza direktbe a munkavallalo eg.bizt. kartyajara...nem belenyomni az OEP-be (kepviZelok zsebebe).... oke, feketemunkasok nem kapnak, de azok otthon sem...
A kovetkezo nekem ez logikai bukfencnek tunik, foleg a 'gyenge valuta' es az alacsony berezes fuggvenyeben:
"S minthogy a szociális védőhálók hiányoznak, a kínaiak az általánosan alacsony (bár az európainál egyenlőtlenebb) bérezés ellenére átlagosan akár fizetésük felét is képesek félretenni, "
a felretevesrol szolo resz egyebkent igaz, de elsosorban nem a szoc vedohalo miatt: hazra, lakasra gyujetenek meg tanulmanyi kiadasokra. (egyebkent a helyi orvosi ellatas pl kurva olcso es JO.)
a kozgazdasz faszi 'szak'velemenyere inkabb nem is reagalok...
Ezt voltunk kenytelenek vacsi kozben nezni egy oran keresztul....
Banana(?)
Shortstop
Koli-feeling :) - mi sem lattunk sokkal tobbet :D
A parton a legutolso keroban volt a mi szallasunk.
Vissza akarok menni! :)
Ilyen kis kerok vannak a parttol kicsit beljebb. A nagyok fent vannak a hegy tetejen...
Ez pedig mar Sabang...nem csilli-villi de nagyon hangulatos...
Azert eleg sokan laknak sajna a dzsungelben is, nullkonfortos szinten...(alabbi kepen talaljatok meg a furcsat)
Ez pedig badog-getto...ilyen is sok van aranylag. Azert Manila volt a legdurvabb, az teljesen 3. vilag...
megint Guczo...epp alabukik
Itt kerek a vilag...
