Vasárnap este a Budapesti Operettszínház előadásában nézhettük meg az "Egy este Sissy-vel" c. darabot, ami, ha jóé vettem le, egy operett válogatás volt. (Persze az is lehet, hogy egy darab volt az egész, akkor viszont nem értem a dolgot:)).
A lényeg, hogy maga az előadás nagyon jó volt, tetszett még a helyi közönségnek is, ami azért elég nagy szám.(Ahogy megfigyeltem - azóta már volunk máshol is - a helyieknek akkor tetszik valami, ha mozgalmas - a tánc nagyon bejön nekik - és hangos valami. Már tudom, miért járnak minden hétvégén a nagypiacra vásárolni:)).
Sajna fényképezőt nem vittem, mert csak út közben jutott eszembe. Gondoltam sebaj, majd elkérek egyet valakitől, de persze senki nem fényképezett, még a fotósok sem.
De nagyon jó volt.
Egyedül az volt egy kicsit furcsa, vagy inkább meredek, amikor korabeli magyar katonak adtak elo dalokat: gyakorlatilag végig németül énekeltek, miután odaszólt nekik az őrmester, hogy na húzzátok fiúk, majd az egészet egy hangos "Hajrá!" kiélltással zárták le. (Közben meg piszkosul csapkodták a csizmájuk szárát.)
Ahogy Piroska mondta: "Na, ez kb. olyan volt, mint az Egri Csillagok törökül."
A műsor után még beültünk Kiss Lacival egy borra a színház mellett lévő szálloda bárjába. (Első osztályú hely, bárzongoristával, elsőosztályú borokkal és természetesen előosztályú árakkal - köszönjük a meghívást mégegyszer :)).
Még dumáltunk pár órát (Lacival nagyon jókat lehet beszélgetni, pontosabban inkább hallgatja az ember az eszméletlen sztorijait, ha épp nem tudományos témában vall színt), aztán irány az ágyikó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése