Bangkok - part 2

Masodik nap folytattuk a varosnezest, s ezuttal bementunk a kiralyi palotaba is...

majd egy elkoltottunk egy  finom ebedet a szomszedos etteremben (terkepen Royal Navy Club 77 - csak ajanlani tudom).

Aztan at egy masik temlomhoz (utkozben futottunk ossze ezzel a varanusszal, szep darab volt)...

...ahova egy iszonyat meredek lepcson kellett felmenni, miutan atkompoztunk a folyon es elkuldtuk az ultra-ramenos, kecsege arusasszonyt a 'csaba. 

 este pedig elmentunk eloszor a soy cowboyba, majd a pultos csajokkal partyzni, zsirkiraly egy ejszaka volt ;)

Harmadik nap kis lazulas volt, maszkaltunk a varosban, vettunk tiszta polot, mert az a 6, amit hoztunk, mar a 3. nap elfogyott a nagy hosegben, majd ismet buli. Ja, minden este szetbiliardoztuk az agyunkat, persze nem lettunk jobbak tole, a csajok alaztak rendesen, de azert jo moka volt igy is. 

Bangkok - part 1

Bangkokba hajnal fel kettore erkeztunk, s a repter annyira megtetszett, hogy ott toltottunk meg vagy ket orat...cseppet kiszivattak ugyanis a belepesnel: masfel ora sorbanallas utan derult csak ki, hogy ugyan a magyaroknak, mint EU-s orszag nem kell vizumot igenyelni elore (mint ahogy ez a neten is fent van), megkaphatjuk helyben, viszont ehhez egy masik helyen kell egy masik sorba allni. Ez az informacio termeszetesen nem volt kitablazva, kiirva sehova, a kulonterem pedig egy beugrobol nyilt, igy aztan azt is nehezen talaltuk meg, foleg felalomban. Ott mar kapasbol levettek par szaz bath-tal a kepert meg a vizumert, de mindegy, a lenyeg, hogy vegre a csomagok keresesere indulhattunk. Hajnal 4-re pedig mar az ember is megvolt, aki jott ertunk. Szentsegelt is egy kicsit, de mondtuk nekik, hogy a repteresek a hulyek J (Amugy kb. 20 atlepteto helybol 4 uzemelt es hiaba jott be 3 gep 2000 utassal, itt nem tettek be plusz embereket, mint ilyenkor Kinaban.) A szallas a reptertol 3 percre volt – legvonalban...fel ora alatt ott is voltunk; kicsit kellett kerulni a ket objektum kozott meghuzodo autopalya miatt.

Miutan felvettuk a kulcsot es gekkomentesitettek a szobat (a srac lecsuzlizta a plafonrol), lefekudtunk aludni egy kicsit.

Reggeli utan fogtunk egy taxit es atmentunk a mar elore kinezett szallasra (Town Lodge, a dzsumbuj kozepen, szerencsere a metrokhoz is – ennek nagy jelentosege lett a kesobbiekben, tekintve a totalis dugokat. Nem volt olcso, szerintem szinvonalahoz kepest lehet jobbat is talalni, ha van helyi ismeros).

Elso nap varosnezes: kicsit nehezen mozogtunk, mert egyreszt nagyon sokat kellett a taxisokkal alkudozni, masreszt pedig allandoan dugo volt, napszaktol fuggetlenul. Megneztunk par templomot, megmasztunk par kilatot, ahonnan jo ralatas nyilt a varos (ezen reszenek legalabbis) kontrasztossagara. Mit mondjak... Templomok aranyba futtatva, mezzel-mazzal kirakva.

Allami epuletek, parkok felujitva.

Szeretett Kiralyunk es felesegenek a oriaskepe 20 meterenkent giccsparadeba burkolva, uton utfelen, templomon innen es buddhan tul.

A maradek  getto. Nehol  kokemeny getto. Badoghazak, romos betonepuletek, penesz. Mocsok.  A kinai hutongok ehhez kepest csilli-villi palotak. Utoljara talan Cassablancaba vonatozva lattam ilyet a sinek mellett...

A kiralyi palotaba ma nem jutottunk el, mert mar zart (legalabbis azt mondtak, amirol persze masnap kiderult, hogy nem igaz...), de szinte minden mast megneztunk.

Miutan kivegeztuk a 3. templomot is, ugy dontottunk, hogy a turista szarsagokbol eleget lattunk, irany vissza. Mivel az egyik foszer monda, hogy hajoval is lehet (a csatornakon – amiben aztan tenyleg minden van – kozlekednek menetrendszeru jaratok).

Epphogy elindultunk, elkezdett szakadni az eso, igy a megallonknal beultunk egy etterembe megvarni, meg elall. Gondoltunk eszunk egyet, de olyan arak voltak, hogy a pofank leszakadt (olvastuk valahol, hogy a turistaknak kulon menut tartanak a tobb haszon remenyeben, ami nem is baj, ha a kics kocsog nem fenyaron akarta volna adni az olmozott zoldseget, de ilyen arlap mellett meg a Paulaner is elbujhatott volna. Igy hat soroztunk...meg beesteledett...)

Meg az elso este osszeakadtunk a hotel barjaban egy parral, ahol a manus ismerte Bangkokok (a felesege meg kinai volt  - ezt a reszt nem is nagyon ertettem :) ), szoval kaptunk par tippet, hova erdemes elmenni nezelodni, illetve mulatni. Az estet nem nagyon reszletezem, mert hatha kiskoruak is olvassak, szoval roviden csak annyit, hogy Frici allitolag hasonlit egy helyi felig thai celebre (kb. annyira, hogy annak sincs haja), igy hat nagyon nepszeruek voltunk es kurva jo volt! :D:D:D Azota is csak Johnny-nak hivjuk ;)

Hurrá, nyaralunk!

Idei nyaralásunk uticélja, a rossz időjárás ellenére, Thaiföld volt. Már jóideje terveztük, hogy haverokk együtt lemegyünk (Attila haverja szerint jól el lehet mókázni olcsóért), de végül szinte mindenki becsicskult, így Fricivel toltuk végig édes kettesben a 12 napos túrát.

Shanghai-ból Shenzhenbe repültünk, mert így olcsóbb volt (kínai ünnepek lévén a jegyárak a normális 2-3-szorosáig szöknek fel, így a kizsákmányoló cégnél dolgozó, csóri magyaroknak alternatív megoldás után kell nézniük). A reptéren sikeresen túléltük a 8 óra várakozást a csatlakozásig: üldögéltünk pár órát, nézegettük a csajokat és a fura szerzeteket, telekajáltuk magunkat egy sechuan-i étteremben (mókás volt, mert a felszolgálók hada csupa alacsony csajból állt – soha nem láttam még enyyi 150 cm alatti embert egy helyen), majd felkutattuk a D terminált, ami elsőre nem tűnt egyszerű feladatnak, mivel helyi logika szerint a reptér a B terminállal kezdődik, azt koveti az A, majd egy jó nagy szpész és beugró után egy kis melléképület ad helyet eme ’intézménynek’. Természetesen ez se a másik két terminálon belül, se kint nincs kitáblázva; minek is, a helyiek tuti tudják már mind, honnan indulnak a nemzetközi járatok...

Egész sok róka volt a reptéren, szerencsére én még indulás előtt levezettem a feszültséget, de kedves barátomnál már érzékelni lehetett pár összerándulást. ;)

De láttunk még utast fordított kabátban (biztos motorral jött – helyi mocis divat), nagymamát pizsamában utazni és egy tagot, akinek nem tudtuk meghatározni a nemi hovatartozását...

Brazil

Elaludtam. Jani tehet rola. Ferfiember nem utasit vissza Jagert,plane ha mindenki mas gyik,raadasul egy europai szempontbol is meglehetosen kivanatos leanyzo is bevallalja. Mindegy, Janos hibaja...viszont mivel semmi egyeb kezzel foghato magyarazat nics arra sem,hogy mi kesztetett egyaltalan magamhoz terni masfel oraval kesobb.

...

Bepakolni meg elozo ejjel sikerult, miutan hazatertem a kozos vacsora es mulatsag utan. Tortent ugyanis, hogy Gabor unokatesoja pont erre jart es szeretett volna talalkozni az itteni magyarokkal. Tibort meg nem ismertuk, de ekrezese utan 10 perccel mar mindenki ot hallgatta – USA-ban dolgozik, arra mar nem emlekszem, hogy pontosan mit, de hires emberek szemelyi titkarainak segit be Los Angeles teruleten, ha minden igaz. Jo fizetes, rengeteg szabadido, utazgat is jopar honapot minden evben. Mivel most epp Azsiat terkepezte fel, beugrott hozzank is par napra. Rengeteg sztorija volt, Braziliarol is, mivel neki az a kedvenc orszaga. Pont kapora jott :) Szoval hajnalig dumaltunk, kb. 3-ra estem haza, s mivel meg ures volt a borond, hat teleraktam, majd hozzakotottem az oltonytaskat, nehogy majd a reggeli nagy sietsegben megfeletkezzek rola. (Igazan nem akartam ott venni,meg ezis csak egyszer volt rajtam - mint egyszeri hulyepicsa bali ruhaja.) A vegen meg bedobtam Guczo kompaktabb gepet is az SLR-em helyett; ne az enyemet lopjak mar el, ha kirabolnak…

...

Keles. Ahogy azt mar irtam, sikerult elaludni, de ugy, hogy Frici meg felhivott 5-kor, hogy fent vagyok-e. Fent is voltam, kb egeszen addig, meg le nem tettem a telefont. A kovetkezo kep az, hogy kint mar vilagos van. Kicsit beszartam, mert az remlett, hogy mostansag 6 korul kel a nap, ranezek a telora: 6:45. Na mondom, ezt elbasztam, de mivel meg volt matematikai eselye, hogy elerjem a gepet, hat proba cseresznye. 5 perc alatt elkeszultem, s makomra allt is kint taxi. Bepattanam, noi sofor. Ez jo. Shanghaiban a noi soforok jok. Sokkal jobban vezetnek, nem dudalnak allandoan es tudnak rendesen sebesseget valtani. Mondom is neki, repter lesz es nagyon gyorsan, ha kier 7:20-ra, kap egy extra 20-ast. Kiert. 7:20-kor mar a check-in pultnal alltam, meg volt 10 percem becsekkolni.

Itt jott a kovetkezo akadaly: odaadom a foglalasi papirt, utlevelet. Faszi keresgel, ertetlenul nez, majd visszaadja, hogy naluk nincs ilyen foglalas a rendszerben. Mondom az lehetetlen (kozben mar lelki szemeim elott lattam, hogy tepem szet darabokra a recepcios csajt – a repjegy rendelese ugyanis kulon tortura volt; kb. otodik nekifutasra lett meg ugy, ahogy akartam – termeszetesen ugy, hogy elotte datumot, jaratszamot es minden mast leirtam a csajnak, s at is beszeltuk ketszer). Szoval faszi mondja, nezessem meg a Hainan (repulotarsagas) pultjanal. 7 perc maradt. Atrohanok a Hainanhoz, mondom a csajnak, mi a palya. Megnezi, s mondja, hogy ott minden rendben. Visszarohanok, mondom a faszinak, hogy szerintuk minden okes. Ekkor mar odajott masik ketto tag is, valamit butykoltek a gepen, kijon a jegyem. Vigyorogva odaadja, hogy most mar minden oke, sir, mit csinaltak vele? Mondom semmit. Anyad. Csa.

…

A repulon mar fent volt mindenki, le is huppantam gyorsan a szekemre, ahonnan par perc utan majd lefordultam. Szomszedom kegyetlen labszaga ugyanis meg az en etilalkohol parfumomet is elnyomta, de nem baj, a lenyeg, hogy elertem. Szerintem Guiness rekordot allitottam fel, mert az eszmelestol szamitva 2 oran belul eljutottam az egy oranyira levo repterrol indulo gep besejeig.

A mogottem ulo gyerek ugyan vegig uvoltotte az utat, de ennyi buntetes belefer a tegnap esteert. (Amugy meg ha egyszer repulogep tarsasagom lesz, az osszes gepen lesz kulon hangszigetelt reszleg a kolykoknek es szuleiknek – szivassak egymast a tobbi utas zavarasa nelkul.)

…

Pekingben meg volt egy napom, mert le kellett treningelnem ott par kollegat az arajanlat keszito ‘rendszerrol’ (igazabol par excel file osszelinkelve, de a Stokvisnal ez mar valosagos rendszernek szamit), majd meglatogattam a Budapest ettermet egy vacsi erejeig. Mit mondjak, minden varakozasomat felulmulta a hely. Ugyan nem volt egyszeru elsore megtalalni a fel/bejaratot, de a hangulat es az isteni etel hamar karpotolt.

Vacsi utan kihuztam a repterre. Hajnal fel kettokor indult a gep, igy meg egy jo orat eluldogelhettem a checkin elott, ahol aztan jott a kovetkezo szivas. Feladom a poggyaszt, indulok befele, erre rohan utanam a kiscsaj, hogy ‘sir,sir, jojjon vissza, baj van a csomaggal’. Mondom az lehetetlen, de valtig allitottak, hogy ongyujto van benne (itt a nagy poggyaszba se lehet, nem tudom miert, de ez van, kinai szabalyozas – az meg kinai logika, hogy belfoldi jaratokon nem nezi a kutya se). Na,folia leszed, csomag kibont, kereses, semmi. Mar 3-an turtuk vagy 5 perce, en hangosan anyazva, ok mergelodve (hulye kulfoldi turista), mire meglett. Az elozo esti nacim zsebebe volt (mar azt sem ertettem, az mit keres ott, de mindegy – majd legkozelebb nem reszegen pakolok).

...

Hazafele nagyon jo volt az ut, mert sikerult 7 orat aludnom, igy mar Moszkvat elhagyva ebredtem. A repteren Puma vett fel, dumaltunk par orat egy lerobbant presszoban (fantasztikus, hogy mennyi reszeg taplo maszkal hetkoznap reggel 6-kor), majd felvettem Pepa lakaskulcsat PNorbitol es lecuccoltam. Este Potkulcs, ahol a legnagyobb meglepetes Gagarin roved haja volt (nem hittem volna, hogy ez valahais megtortenhet:)). Meg a vegen atneztunk M2-be, de szar volt, ugyhogy alvas.

Masnap elmentem Westendbe szetnezni meg kajalni, A Leroyba sikerult is megebedelnem 6 ropiert (ebbol 2 ezer volt a limonade, a pofam leszakad! Na, majd kuldjuk ceges szamlara.)

Delutan egesz Koran kiertem a repterre, s ez volt a szerencsem, mert total kaosz fogadott a 2B-n: a jaratok 2-3 ora kesessel kozlekedtek. Mivel nekem csak masfel oram volt atszalni Parizsban, ez eleg aggaszto volt, de szerencsere az Air France standjanal 5 perc alatt megoldottak a helyzetet. Utana meg atestem egy kis bunkozason (a repteri alkalmazottak szerintem itt a legparasztabbak a vilagon, de ezt mar megszoktuk) – az atirt repjegyem miatt megkertek egy helyit, hogy segitsen elintezni a dolgot a checkin-nel:

Air France: - Van itt meg egy utas, akit attettunk masik gepre a csatlakozas miatt. Segitene elintezni a becsekkolast?

Ferihegy: - En azzal mit csinaljak?

Aztan raneztem ‘szepen’, ugyhogy csak elvette a papirt es fanyalogva tette a dolgat. Rugnam ki a picsaba az ilyeneket.

…

A csatlakozast elertem, Sao Pauloig pedig ujabb 7 orat sikerult aludni. Meg ket film es mar ott is voltam. Na, ha lattatok meg kaoszt. A csomagot 1 ora volt felvenni, majd utana ismet egy ora sorbanallas a vamon. 2 sor volt kifele es szinte midnenkit ellenoriztek. 
Egy erdekesseg: itt a repteren traktorok vannak :D:D:D

Kint mar vart ram Jorge a taxis, akivel aztan vartunk ujabb 2 orat Carlosra (ottani igazgato), mert kesett a gepe, de legalabb volt lehetosegem megnezni a felhozatalt. Hat apam, ennyi loseggu picsa a vilagon nincs! Nagyon nagy jolet lehet, foleg a nok koreben, mert 90% tulsulyos (dagadt), de legalabbis hatalmas koffert vonszol maga utan. (Kesobb kiderult, hogy itt ez a divatos – nem sok izlesuk van…). A felismeres kicsit elszomoritott, de ugy voltam vele, hogy majd csak talalunk valami megoldast…

Az emberek egyebkent eszmeletlen, hogy mennyifelek: van szoke, barna, feher – sarga – fekete boru; mindenfele rasssz es tipus megtalalhato. Egy a kozos bennuk: a nyelv.

A szalloba vezeto uton 4 erdekes dolgot lattam:

-       Rengeteg auto lehuzott ablakkal jarkalt. Ez azert volt erdekes, mert Sao Paulot nem soroljak a legbiztonsagosabb helyek koze, egesz sok a pancelozott auto a motoros-fegyveres rablasok miatt. A neten szerzett infok alapjan kulfoldieket is eloszeretettel rabolgatnak el a jo kis valtsagdij remenyeben.

-       A favelak (nyomornegyedek) tavolabbrol nem is tunnek annyira lepukkantnak (nem ilyennek kepzeltem el)

-       Sok teherauto oldalan a kerekekbol egy vezetek log ki – mint megtudtam ez egyfajta biztonsagi szenzor, aminek a fekezeshez van valami koze

-       Viszonylag sok VW bogar, de annal is tobb VW minibusz futkarozik az utcakon. Mint kiderult, a mai napig gyartjak, meghozza valtozatlan designnal (anno probaltak modernizalni, de hatalmas felhaborodast valtott ki a nepbol, igy maradt minden a regiben). Mellesleg eleg dragan adjak, mert szimbolum.

…

Uj gyar: Embuban van, ez a varos egyik kulso kerulete, ami arrol hires, hogy anno itt laktak a hippik, manapsag pedig rengeteg a kezmuves, igy a bolt is, illetve hogy itt talalhato az elso jezsuita templomok egyike.

Maga a telephely, nem valami nagy, a gyarto terulet ugy 600m2, amiben benne van par kisebb iroda is. Az eredeti tervek is gyorsan a kukaba kerultek, mert lefelejtettek rola par ‘aprosagot’, raadasul teleraktak fallal, amirol hamar sikerult meggyozni oket, hogy nem a legjobb megoldas, igy elnyertem a lehetoseget, hogy 2 nap alatt ujracsinaljam az egeszet. Kemeny ket nap volt, mivel meg eletemben nem terveztem gyarat es tisztaszoba is kellett vele. De kesz lett pentek delelottre – akkor jottek a kivitelezok targyalni. (Azota nem tudom, hogy all a dolog, remelem midnen rendben, bar ugye inkabb keszuljunk fel a legrosszabbra.)

A telephely egyebkent egy mar ott levo ITW gyar egyik raktarszarnyaban lesz. SZoval mar van ott egy leanyvallalat, igy talalkoztam az ott dolgozo emberekkel is. Mit mondjak, ennyire baratsagos, nyitott, laza es jofej tarsasagot meg nem lattam. Mar az 5. percben nagy beszelgetes volt, majd elhivtak ebedelni, majd kavezni – sosem volt meg ennyire meleg fogadtatasban reszem tok idegenkent!

Az egyik urge, Marcelo kulonosen nagy dumas, raadasul ugy nez ki, mint aki most lepett ki a Keresztapabol. Tipikus del-olasz karakter, raadasul mikor kiderult, hogy magyar vagyok, teljesen belelkesedett, mert a csaladban vannak magyar szalak: a fater unokatesoja magyar (Bezeg-Huszágh István), s anno magyar nemes not vett el – Madach Lalat (Madach Imre dedunokajat).

Macelonak egyebkent pancelozott autoja van – par eve ugyanis az elozot elloptak egy esos napon: mikozben a pirosnal allt, odasetalt melle egy esernyos mukso es bekopogtatott a pisztolycsovel, hogy talan ki kene szallni, laptop, penztarca es telefon marad az autoban, de mivel nagyon esik, itt az esernyo, tessek. Igy aztan jobbnak latta kerni a felaras golyoallo kasznit a kovetkezo kocsira. Csak az ajto lehet vagy 150 kg, az uveg pedig vagy 3-4 centi vastag.

…

Het kozben nem volt szabadidom (fel7kor keles, reggeli, melo, este 6-ra vissza, pihi, 7-tol vacsi – zabalas), de hetvegen elmentem varostnezni Jorge-zsal. Elotte mar keresgettem, hova menjek, miket nezzek meg, de igy elso nekifutasra ugy tunik, Sao Paulo nem hemzseg a turistalatvanyossagoktol. Azert termeszetesen sikerult kitolteni a hetveget.

…

Vasarnap koradelutan indultunk a repterre, mentunk at Manausba vevot latogatni. Na, ehhez eloszor meg ki kellett jelentkezni a szallodabol, ami meglehetosen nehezen ment. Egyreszt az a kozel 250.000 forintnak megfelelo USD, amit hoztam a ket hetre, nem fedezte az elso 5 nap szallodakoltseget. (Neztem en anno, mikor megkuldtek a foglalast, hogy hat, nem lesz ez annyira draga – na most kiderult, hogy az az ar egy napra szolt…) Na mondom, akkor faszas, itt a kartyam, mar megint folyik le rola az Euro, de mindegy. De ez megsem tortent meg, mert nem fogadta el a gep a kartyamat – mint kesobb kiderult, kommunikacios hiba, de ez akkor nem segitett. Mondom a termelesvezetonek, baj van, mondja nem baj, majd akkor o. Nos, az o kartyaja se mukodott. A vegen a taxis kollega huzott ki a pacbol es adott kolcson, igy sikerult rendezni a cehet. A biztonsag kedveert aztan Carlos elintezte, hogy egybol a cegnek kuldjek a kovetkezo het szamlait. Azt mar akkor sem birtam volna rendezni, ha jo a banki kommunikacio :)

…

Manaus: varos az Amazonas tartomany kozepen. A varos alatt folyik ossze a Rio Negro es az Amazonas (Discovery-n mutattak millioszor, ahogy a fekete es a kek viz egymas mellett kanyarog vagy 80 km-en keresztul).

Az elso nap az egyik vevo lemondta a megbeszelest – pont reggeli kozben voltunk - , igy hat nem maradt mas hatra, mint a varosnezes. (Dzsungel turara majd legkozelebb, megfelelo szabadidovel es oltasokkal felfegyverkezve.)

Carlos elt itt is par evet, igy elegge ismeri a varost, raadasul itt talalkozott a felesegevel eloszor, igy a szive csucske is. (Full romantikus tortenet, a lanyok biztos sirnak ha halljak; a lenyeg, hogy haverokkal volt itt bulizni, de epp akkor adtak valami szindarabot, amit meg akart nezni, s inkabb szinhazba ment, ahol osszefutott egy orosz hegedussel a zenekarbol – szerelem elso latasra, aztan minden forgatokonyv szerinte.) Szoval Carlos rendes gyerek reven korbevitt, s kozben rengeteget meselt. Manaus nekem nagyon bejott: rengeteg tobbszaz eves epulet talalhato itt (teljesen jo allapotban), meg a ‘gumilaz’ (rubber boom) idejebol, az 1800-as evek vegerol. Ilyen pl. az Amazon Szinhaz, amit 1885-ben kezdtek epiteni, szinte kizarolag Europabol hozott anyagokbol (par specko fat kiveve, ami csak az Amazonas videken terem). Mit mondjak, gyonyoru egy epulet, bar a kupola nemzeti szine kicsit elut az epulet tobbi reszetol.

Keso delutan visszamentunk a szallodaba uszni es ejtozni egy kicsit a medenceparton – a caipirinha es a szivar jol elokeszitett a vacsorara, ami ismet steakhouse volt (=hatalmas zabalas).

Masnap a Foxconnhoz mentunk targyalni, ami egyreszt nagyon laza, sikeres es erdekes volt, masreszt kicsit ciki az elejen, mikor bemutattak: ‘Ez itt Gergely, a magyarorszagi Stokvistol jott, de most Shanghai-ban dolgozik es at fog jonni ide.’ Na neztek is ram, mint a veres rongyra. Ehhez csak annyi hatter, hogy ket nagyobb tartozasunk van a Brazil Foxconn fele: egyiket a magyar Stokvis, a masikat a shenzheni (Kina az is, szoval nekik egy kutya) faszfejek basznak kifizetni. Hat ennyit a hatszelrol…

Delutan ajandekvasarlas (kiba draga volt minden egyebkent: egy eredeti polo – nem made in China, bar azt is kinaltak – 12 ropi, csokit inkabb nem is mondom… de ezt mar levagtam a szalloda szamlas eset utan; pontosabban meg elotte: amikor beultunk elso este vacsizni egy all you can eat helyre es 3 fore fizettunk majd 100 ropit…ha ott fogok dolgozni es Magyarorszagon jarok, a Costes se fog foldhoz vagni:))

Szerdan visszarepultunk Sao Pauloba. Delutan meg elmentem kepeslapot vasarolni meg feladni. Ez volt az elso ‘veszelyesebb’ turam. Manausban Carlos mar adott par tippet, kikre, mikre kell figyelni, igy mielott elintultam a postara (egy kis mellekutcaban volt 15-20 percre a hoteltol), szepen mindent kipakoltam a zsebembol, s csak 20 pesot vittem magammal. Azt ugyan nem tudom megitelni, hogy a gyanus alakok akiket lattam, tenyleg gyanusak voltak vagy csak nalam volt a szuru tul erzekenyre allitva, de azert parszor fostam egy kicsit. (Az az igazsag, hogy itt minden faszi vagy macso, vagy uzletember vagy gengszter kinezetu…vagy turista. A noknel valamivel konnyebb a helyzet: ha nincs hatalmas segge, akkor kulfoldi – vagy Kinabol/Japanbol idetelepult. – a majdani termelesvezeto is velunk volt, o hozta a csajat is. Ha lattatok mar 23 eves balnat…majd ketszer akkora volt, mint en. Egyebkent rajottem, hogy ez a nagysegguseg, bizonyara a negerektol jon: anno ugye itt volt a legnagyobb rabszolga-eloszto kozpont, a zsirsegg pedig a negerek DNS bosszuja a fehereken.)

…

A hazaut is kalandosan telt: kezdodott azzal, hogy meg Sao Pauloban ‘lekapcsolt’ a nemzetkozi rendorseg…rutinellenorzes volt es par kerdes utan (ki vagyok, igazoljam, honann jottem, igazoljam, miert vagyok itt, igazoljam, hol jartam, milyen kiallitas, kikkel voltam, es meg hol…) mehettem utamra (nem volt vegbelvizsgalat vagy ilyesmi:P).

A parizsi csatlakozas most egy hajszalon mult, mivel hiaba volt ra majd 2 oram, a gep fel ora kesessel indult, amibol csinalt 1 orat erkezesig. Aztan ott volt meg a francia repter (tuti valami helyi tervezte) es a francia legiiranyitas. A gep valahol Parizs-kulson szallhatott le, onnan gurult be a CDG-re, ami ujabb 20 perc volt, majd letett egy kulso allason, ahonnan meg be kellett buszozni…amin a legjobban kiakadtam, hogy a busz egy beszallo folyosonal tett le, amire igy aztan meg fel kellett lepcsozni 500 raero emberrel elottem, majd atrohanni ket terminallal odebb. Minderre volt 10 percem. Termeszetesen kozben utlevel es poggyaszellenorzes. Mire odaertem, mar bezartak az ajtot, de mivel meg a gep bent allt, megmondtam, hogy ne szopassanak mar, s vegul felengetdtek. A csomagom persze nem ert at, igy ismetelten igenybe kellett vennem a Ferihegy kedves szemelyzetet. Kurva nagy parasztok voltak, ezuttal szerencsere nem velem. Azon pedig, hogy mikor kvazi egy szatyorral ballagok at a zold folyoson es a vamos megkerdezni, hogy van-e elvamolni valom, mar csak rohogni tudtam.

…

Az otthon toltott par nap hamar elment, s termeszetesen jo volt, bar ismet meg kellett gyozodnom arrol, hogy a csajok most mar nem csak egyszeruek, de nagy altalanossagban jol el is engedik magukat (mindegyik teszta) – persze ez nem megy a bekepzeltseg rovasara…

Indulas eloestejen raadasul nem is ereztem tul jol magam – mint kesobb kiderult, beszivtam valami bakteriumos vertozest valahol (hogy mit es hol, azt az orvos mar nem tudta megmondani, annak ellenere sem, hogy kozel 400.000-et hagytam a korhazba, miutan 39 fokos lazzal, masfel ora varakozas utan megvizsgaltak – az viszont becsuletukre legyen mondva, hogy az MRI-re valo feliratkozas es az eredmeny kezhezvetele kozott nem telt el 2 ora. Otthon ez ket ev…)

…

A visszaut mar inkabb volt faraszto es idegesito, kezdve azzal, hogy ismet jo egy oras kesessel indultunk Ferihegyrol, raadasul mar a varoba befingott par kinai. Szerencsere az elso (altalam eszlelt) kopesek csak a pekingi utlevel ellenorzesnel csattantak el, aholis majd egy orat vartunk, mivel befutott egyszerre vagy 3 gep, a kinaiak meg csak 40 perc utan ebredtek, hogy hoppa, keves az a 4 hataror, plane hogy 30 allasuk van. Innen is kerul a vegere egy ujabb Chinglish gyongyszem: utlevel ellenorzesnel tartozkodasi hely megadasa:

“Die Address In China”.

Az azert meg odebb van…

Plasztik(a)

A hiusag (hulyeseg) hatartalan. Errefele legalabbis hetszentseg. Annak ellenere, hogy a plasztikai beavatkozasok teruleten egyaltalan nem tartom magam tul konzervativnak (inkabb legyen valakinek szilikon melle, mint jojjon le a melltartoval egyutt), amit par honapja hallottam egy csaj ismerostol, attol leesett az allam.
Valahogy szoba kerultek a mar Kinaban is egyre nepszerubb sebeszeti beavatkozasok. Arrol mar tobb helyutt hallottam, hogy a helyiek, kovetve a Koreabol erkezo baromsag (divat) hullamot, eloszeretettel muttetik at a szemuket (ugymond europaiasitjak - szelesebb szem, modositott iv…), orrukat, de az allkapocs-atalakitasos orultseget mar nem akartam elhinni.
Utananeztem, termeszetesen igaz: az uj hepp az, hogy nem divat a szogletes all; at kell szabni, ha meno akarsz lenni. Az erre (es hasonlokra) szakosodott klinikak pedig mar ott tartanak a vevokert (jobbara huszoneves csajok, de akadnak sracok is), hogy teli szunetre hirdetnek plasztikturakat.
Kovetkezzenek hat a slagerlistas szolgaltatasok.

Szemhej mutet:
Lenyege, hogy kiszelesitik a szem nyilasat, megvaltoztatjak a szemhejak vonalvezeteset, plusz az uj divat szerint ‘beepitenek’ felulre egy ugynevezett dupla szemhejat.

Allnagyobbitas:
Jakso nagyon nem lenne nepszeru errefele, ugyanis az allnelkuliseg, a hatraeso all is kiment a divatbol. De sebaj, mert egy laza oras mutettel szo szerint uj allat kap a kedves vevo. Szamos oldal szamtalan vonalvezetest kinal, izlestol fuggoen. Hajra!

Orca nagyobbitas:
Ha az all mar megvolt, a pofika se maradjon ki, ide is ultessunk be kis dombocskakat – ezzel azert csak ovatosan, nem mindenkinek all jol :)

Orrszabaszat:
Nah, hat itt se lehet sokat a hozott anyagbol dolgozni, de szerencsere nem is kell: egy enyhe koszorules, metszes es maris kesz a piszen pisze kolyokmacko. Egy-ket het es lehet vele homoritani.

Allkapocs plasztika (allszog csokkentes):
Utoljara hagytam a legjelentosebb beavatkozassal jaro atalakitast, az allkapocs mutetet. Ennek az a lenyege, hogy a szogletes arcszerkezetbol keskenyedot csinal a csontok lekoszorulesevel, az arcsont atalakitasaval. Az atalakitas bonuszakent nem kell tobbet foglalkozni a szeles mosollyal sem (el lehet felejteni orokre).


Ha mindennel megvagyunk, nincs mas hatra, mint uj szemelyazonossagit kerni majd ismetelten bemutatkozni a kedves rokonsagnak, baratoknak, majd a kovetkezo evektol reszletesen tanulmanyozni Michael Jackson arcosszetarto terapiait. Sok sikert hozza :)

Miss Miss Me

Mivel Scarlet (Happy) ota mar jo sok ido eltelt, elerkezett az ido, hogy ismet adjak a szarnak egy pofont.
Pepito felfedezett anno egy uj dating site-ot, a CLL-t (par bejegyzessel ezelott onnan voltak a kepek), s mivel nagyon el volt ragadtatva tole, gondoltam megnezem en is, foleg miutan megtudtam, hogy masik haver is eloszeretettel kukaz(ott?) onnan.
Nah, nem telt bele sok ido es elkezdtek csordogalni a levelek. Nem mondom, erosen meg kellett szurni oket, mert a kinai ronda nokben meg a szeperzetnek a csiraja sincs meg, onbecsules viszont annal nagyobb. A legjobbak azok voltak, akiknel a csunyasag kb. zero angoltudassal parosult megfuszerezve egy kis Google Translator-rel. Na de mindegy, jokat rohogtunk, keseruket hanytunk…aztan jott egy level egy Lisa nevezetu csajtol. (Ha jol emlekszem, tettem fel kepet is a multkor, most nem keresem elo, mert felall a szor a hatamon, hacsak eszembe jut…)
Nade akkor meg a lelkesedes elnyomta az aggaszto jelek hadat, szoval visszairtam, msn, chat. Reggebben egyebkent nem voltam odaig az online oda-vissza irogatasnak, de az igazat megvallva egesz hasznos dolog – egy csomo idot, penzt es agymenest meg tud vele sporolni az ember, ha egyfajta szurokent hasznalja.
Lisa. Elkezdtunk chatelni, egesz normalisnak tunt, egesz addig, meg egyszercsak nem irt vissza. Mondom, mi a f… van, nem irtam semi sertot (kozben vettem par lecket Pepitotol helyes valaszok teren – ugyan megszoktam mar a hulye kerdeseket a cegnel, de ugye itt nem mondhatom meg a csajnak, hogy hulye picsa vagy, huzz vissza a reszlegedhez es hagyj beken a baromsagaiddal, mert akkor marad a 2D meg a Manhattan, amit az utobbi idoben szinten meguntam). Szoval a csaj elkezdett nem valaszolni. Irok, semmi. Megint, semmi. Mondom, akkor le vagy szarva. Egyszercsak kiirja az msn aljan, hogy Lisa es Nimfasz mostantol baratok.
Mi a fasz? Fogom a telefont es tarcsazom P-t (nem Pepito). Mondom, oreg, ugyanazt a csajt fuzzuk! Kiderult, hogy a kisk tobb vasat is szeretne a tuzbe tartani (elso jel), de hat legyen, ki nem, meg egyebkent is ez mar csak ilyen emancipalt vilag es elore kurvak, gengszterek, na lassuk, mi sul ki belole. Elhivtuk mindketten pentek estere, ugyis egyutt megyunk mulatni, valakinek csak igent mond, a tobbi meg mar csak kitartas es alkohol kerdese. Arra nem gondtoltunk, hogy pentekre mindkettonknek nemet mond, de hamar leporoltuk magunkat. Aztan eljott a szombat. Megint mindkettonknel jelentkezett. Epp pokereztunk nalam es mar volt bennunk egy kicsi, ugyhogy szepen visszairtam, hogy varjon, megkerdezem a P-t, ugyis itt ul velem szemben, hogy mi legyen. Ez elegge ledobbenthette a csajt, de ugy latszik a ferfi oleles utani vagya nagyobb volt, mert vegul visszaszolt, hogy okes, jon, igy talalkoztunk a Paramountnal, ahova egyszerre erkeztunk ugyan (pont a kettovel elottunk levo taxibol szallt ki), de mar elso korben be akart szivatni, hogy mar itt var fel oraja (masodik jel, de nem adjuk fel). Miutan megmonduk neki, hogy szorakozzon massal, jon vagy nem (persze jott – bulizni), felmentunk. Itt egy kicsit elbizonytalanodtam, mert a csaj eloben kicsit ducibb volt, mint ahogy azt a kepek alapjan felmertem, s mivel eddig minden ilyen kalandozasom balul sult el (vagy sehogy :D), gondoltam, hagyom inkabb P-nek, de a csaj mar dontott, szoval nem volt mese; miutan H is sikertelenul probalkozott nala (persze, mint kesobb kiderult, forditva tortent a dolog), mit volt mit tenni, elvittem tancolni. Ott aztan hamar egyertelmusodtek a dolgok, de mivel a zene eleg szar volt, gondoltam atviszem ILS-be; ha onnan sem szokik meg, akkor irany haza. Nem szokott el.
Az elso este utan jottek a gondok. Miutan felkeltunk, gondoltam leviszem a sarokra ebedelni, (ugyis oda valo:D). Ekkorra megint elokerult az arca. Eleg nagy volt neki. Szoval ebed kozben megjegyezte, hogy faradtnak tunok, milyen jo, hogy o meg fiatal es hamarabb regeneralodik. Gondoltam ja, fiatal vagy, agyad sincs, meg gondolkodni se kell. De nem mondtam semmit, mert meg 4 nap volt a brazil utig, mondom inkabb befogom a szamat, vasarnap estere, foleg igy masnaposan nehez less masikat talalni – meg az is hulye lenne, szoval egy kutya; ezt mar kiprobaltuk, amihez kell, ert, hadd makogjon maganak. A felet amugy sem ertem, mert szar az angolja. Ahogy Pepito mondta, nem kell mindig odafigyelni, csak bologass. Az meg talan megy.(3. jel, BTW)
Delutan kitalalta a draga, hogy neki haza kene mennie valtas ruhaert, ha holnap tolem akar meloba menni, ugyhogy jofiu voltam es hazakisertem. Nem volt kozel, de inkabb fizetek oda-vissza 8 yunkot a metrora, mint alszok egyedul, hat menjunk.
Mivel az ut a csaj IQ-jahoz kepest relative hosszu volt, jo kis turelemjateknak neztem elebe. De egesz jol vettem az akadalyt, hala Pepito tanacsainak. Mondjuk a ‘kovetkezo honapban itt lesznek a szuleim, akkor majd elmegyunk egyutt vacsorazni’ kicsit leblokkolt az elso par masodpercben (4. jel), de miutan realizalodott bennem, hogy addig mar 20-szor kidobom a picsaba, bologattam. Miutan megtudtam, hogy egyik se beszel angolul, de a fater szeret inni, elkepzelve a talalkozot meg jokat is rohogtem magamban.
A visszauton jokedvu volt nagyon, mert kozben beszelt valamiert a fonokevel es nagy hangon ujsagolta, hogy holnap bertargyalasa lesz, s mivel eddig jol dolgozott (megcsinalt mindent, amit adtak neki), tuti kap nagy emelest. Gondoltam beszelgessunk, ugy gyorsabban telik az ido, hat megkerdeztem mit dolgozik es miota. Kiderult,hogy 1 honapja kezdett valami vallalkozonal, akinek van valami IT cege, s gyakorlatilag meg most tanul programozni, a fonok lelkesen tanitgatja delutanonkent, azert marad bent sokszor munkaido utan, s azt igerte neki, hogy ha jol huzza a szekeret, jovore igazgato is lehet belole. Na, ezt mar nem tudtam megallni szo nelkul, s megkerdeztem, hogy nem naiv-e egy kicsit; ha hozzam ilyennel jonne oda akarmelyik mernokom is (ami nem tortenhet meg, mert ekkora hulyet en nem veszek fel), en korberohognem. Erre persze kicsit felkapta a vizet (nem elt meg a valo vilagban eleget, szoval lelkes es hulye) es kijelentette, hogy marpedig ez igy lesz. Mondom neki, meg a probaidod se telt le, kedves, ne gondold mar, hogy egy honap utan duplazol, mire jott a valasz: neki nincs probaideje. Mondom olyan nincs. De szerinte van, mert olyan helyrol jott. Mondom milyen tapasztalatod van, draga? Hat, o mar 3 evet dolgozott a Toyotanal, elotte meg egy penzugyi cegnel volt 2 evet, majd nyelvisoklaban is tanitott 2-t. Nem akartam mar mondani, neki, hogy 21 evesen 7 ev szakmai tapasztalat kicsit santit, foleg mivel elvileg egyetemre is jart, ugyhogy csak annyit kerdeztem meg, mit csinalt a Toyotanal. Hat, autoskurva volt, csak otthagyta (hiba volt, tobbre vitte volna, mint igy fogja, bar ki tudja mi tortenhet meg munkaido utan), mert a baratja nem szerette, hogy a picsajat mutogatja napi x oraban. Elmosolyodtam es sok sikert kivantam neki masnapra.
Termeszetesen letorve jott este, na meg 2 ora kesessel, s mivel meg fozni is akart valamit, faszan elkestunk a Malone’s-bol (ott taliztunk a tobbiekkel). Ezt meg megfuszerezte egy kis veszekedessel, mert nem irtam neki 600-szor napkozben, hogy mennyire hianyzik (kurvara nem hianyzott, foleg a hulyesegei, arrol nem is beszelve, hogy dolgoztam), aztan kiakadt, hogy a frissen felvett feher ruhaja szojaszoszos lett (mondtam ugyan neki, hogy talan eloszor fejezze be a fozest, aztan oltozzon fel, de ettol mar besokallt, mert elotte mar megakadt a kisagya azon, hogy a keramiakes is kes annak ellenere, hogy nekik ilyen nincs otthon, tovabba, hogy rizst nem csak rizsfozoben lehet fozni – ezen 10 perc vita volt, amit a fott rizs zart rovidre), de mivel ugy voltam vele, hogy ezt a 2 napot mar fel labon is kibirom, nem utom agyon. Gyorsan megkajaltunk es jelentos kesessel, igy az 5-6. jel utan elvittem lazitani. Friciekkel talalkoztunk egy kozeli barban, ahol szerintem egy orat, ha voltunk, mert mar megerkezeskor faradt volt meg fajt a feje (szivta a vakuum). Na mondom, ebbol este nem sok minden lesz, akkor legalabb hallgassunk meg par szamot (nagyon jo elo zenekar van, a billentyus srac eredeti hangon tolja az AC/DC-t). Egy ideig csendben volt, mert bejott neki az egyik enekes srac es azzal szemezett vegig (7. Jel – mar reg vagtam egyebkent, hogy egy ribanc es a sok lelkis reszt valami elbaszott kezikonyvbol tolja, bar Pepito szerint inkabb hulye sorozatokat nezhet heti 168 oraban), ugyhogy tudtam par szot valtani a tobbiekkel, de aztan addig nyavajgott, hogy hazamentunk. Zuhi, szex, alvas – helyett beszelgetes. Nem tudom, a nok miert hagyjak mindig utoljara, talan a lelkiismeretuk megnyugtatasara, de baromira irritalo tud lenni a mozgas utani agytorna, plane ilyen hulye picsaval, kivaltkepp, ha lelkizik. Reg nem volt mar ilyen szar hetfo estem, kivaltkepp mert 5 perc felvezeto utan (jajj de szep es jajj de fiatal, de ot nem zavarja a korkulonbseg) ratert a ‘hova tart a kapcsolatunk’ temara. Nem tudom, miert hagytam eletben.
Kedd reggel ugy siettem munkaba, mint meg soha. Mar az sem erdekelt, miert kerdezgeti allandoan, hogy Europaban hany ora van (aztan kideritettem rovid uton, hogy a kis pinanak van am faszija, csak hazautazott csigat zabalni – igy irogassunk kepek ala kozossegi site-okon). A delelotti 6. ‘Ugye hianyzok?’ sms-ere meg valaszoltam (sokadik jel, mar csak a tulelesre jatszottam), aztan meeting uzemmodba tettem magam. Mondom este darts, ha jon jon, ha nem nem, nem erdekel. Persze jott es kesett is – de nem vartam meg. Kicsit merges volt, de mondtam, hogy sorry, nem fogom az egesz csapatot megvaratni, csak azert mert o meg elment ruhat vasarolni. Nem hiszem, hogy megertette, foleg miutan jott ‘a barataid fontosabbak, mint en?’ szoveg. Bamulatos egyebkent, hogy egy ‘igen’-nel milyen gyorsan le lehet zarni ezt a temat. Persze megint nalam aludt (ott voltak a cuccai, de mar rakeszitettem, hogy utolso este nem erek ra, szoval pakolas lesz), de ez mar nem volt az igazi, foleg, miutan az i-re pontot felteve elovette a szakall temat. Marhogy vagjam le. Mondtam neki,hogy ezt elfelejtheti. Akkor nem csokolodzunk. Mondom, nem baj, ugy is ugy szoktam mar meg, jo ejszakat. Aha. Hittem. Ehelyett kiba nagy lelkizes, hogy en nem gondolom az egeszet komolyan, pedig mar azt tervezte, hogy osszekoltozunk. Mondom, mi van!? Hat, hogy o szerelmes belem es hogy akar ossze is hazasodhatnank. A 4. nap!!! Mondom, ez azert igy korai, amire persze kiborult a bili (en paraszt, nem veszem el egy het randi utan, mikozben o fuvel faval flortol, mert ugye o meg fiatal)…fel ora alatt sikerult megnyugtatni a kedelyeket, ugyhogy lehetett vegre aludni. Reggel meg beprobalkozott azzal, hogy nalam felejti par cuccat (ugye este nem ertem ra – neki), de ennyi lelkizes es hiszti utan harszomszor is atneztem a lakast, mire kitette a segget a furdoszobabol. Szepen elkoszontunk, joutat meg minden es csa.
Hittem.
A csutortoki 2343 sms is irritalo volt (hianyzol/ugye en is hianyzok? felvaltva, megfuszerezve a kuldj magadrol par kepet, mert ki akarom rakni az iroasztalomra fejezettel), de mikor masnap reggel arra szallok le a geprol, hogy volt x nem fogadott hivasom es lebaszo sms-eket torolgettem fel napig, ugyanis nem hivtam fel, akkor elpattant a drotkotel. Lebasztam, de nem adta fel. Masnap ugyanez. Akkor ertem pont Magyarorszagra. Megint elmondtam neki, hogy a geprol nem lehet telefonalni, te hulye picsa. Erre megkerdezte, hogy miert, hol vagyok? Csak 5szor mondtam el neki elotte. Parszor meg el kellett. De a legjobb az volt, mikor Braziliaban hajnal 3kor felkeltett, hogy miert nem valaszolok az sms-eire, es hogy hol vagyok, egyebkent is hol van Brazilia es ha ott vagyok, akkor miert mukodik a kinai szamom – hazudok es mar nem is szeretem, pedig en ugy hianyzok neki. Na, ekkor elkuldtem a picsaba, de rendesen. Egy hetig nyugi volt, aztan meg egy erotlen probalkozas egy utolso sms erejeig:
‘Do you miss me?’
Anyad.