In-tro

Figyelem!

Az alabbi blog tartalma egyes elemekben, nep- illetve munkacsoportokban nemtetszest valthat ki, esetlegesen sokkoloan hathat.
Akinek nem inge, ne vegye magara,
Akinek nem tetszik, huzzon a p.....

ennyi.







2008. november 15., szombat

Putuoshan 1.

Megerőszakoltam magam végre és leültem megint blogot írni :) Mostanában valahogy annyira nincs kedvem gép előtt ülni, hogy csak na (filmeket leszámítva, bár abból is a TV-s lejátszást preferálom:)).

Szóval volt őszi szünet, egy hét. Pontosabban 5 nap. Piroskának sajna csak 1, mert ugye nekik magyar menetrend van. Gondolkodtunk, hova kéne elmenni, s mivel már sokan ajánlották Putuoshant, a 4 legszentebb kínai hegyek egyikét, hát gondoltuk megnézzük, mire fel ez a nagy felhajtás.

Putuoshan (Putuo-hegy) gyakorlatilag egy sziget, mely csak az egyik a Sanghájtól úgy 200 km-re délre található szigetcsoport egyikének. Viszont sziget jellegéből kifolyólag elég lassú megközelíteni. Először buszra szálltunk, mely levitt a sangháji félsziget déli kikötőjéhez, ahonnan hajóval mentünk tovább. Kb. 5 óra volt így az út, a végére már nagyon untuk a hajókázást (hozzá kell tenni, hogy kb. 300, nem kimondottan civilizált helyivel utaztunk egy légtérben...).
A szállásunk Zhujiajian szigetén volt, úgyhogy oda még át kellett hajózni Putuoshanról. Ez kicsit kalandos volt, mert egyrészt errefelé senki nem beszél angolul, másrészt az itt élők a shangháji nyelvjárást preferálják. Azért szerencsére a hivatalos mandarint is vágták, csak kicsit döcögősebben (bár lehet, hogy a mi tudásunk kopott meg nagyon...). Miután átjutottunk Zhujiajianra és negyedórás alkudozás után találtunk egy tuktuk-ot, ami hajlandó volt normális áron elvinni a szállodába, végre megszabadulhattam a hátizsától. Ledőlni már nem tudtam, mert ilyen kirándulások alkalmával Piroskának este 11-ig folyamatosan mehetnékje szokott lenni (ami egy darabig nem is baj:)), szóval nyakunkba vettük a szigetet. Zhujiajian nem nagy sziget, viszont alig van rajta látnivaló. Igazából ilyen pihenőövezet tengerparttal, a szállodás részét leginkább Zánkához tudnám hasonlítani hangulat szempontjából. Csak itt nincs kedve az embernek belemenni a vízbe. (Megjegyzem, a tenger az egész út során mocsokbarna volt, s nem volt ez másképp a szigeteknél sem. Eszméletlen, mennyire szennyezett és hogy el van ezáltal cseszve az egész környék. Dehát mit várjon az ember, mikor ide ömlik a sangháji fészliget összes szennyvize.)

De vissza Zhujiajianhoz: sétáltunk egy hatalmasat, s megnéztük a Fehér-hegyet is, ami inkább olyan dombocska, de azért nagyon szép. Este pedig a szállodában kajáltunk egy elfogadhatót nem kimondottan olcsón.

Kilátás a szállodából:

A Fehér-hegy bejárata...

...és a kilátás fentről.

A környéken egyébként elég sok volt a hadihajó, fentről is láttunk egyet. Hiába, Taiwan innen csak 400 km.




Ezt a mondatot nem sikerült megfejtenem. Nem hinnénm, hogy a pl-t összekeverték volna az f-fel, viszont a Pengetni Tilos-nak sincs túl sok értelme...
No, kipróbáltam már a manuális fókuszt is. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezt elsőre sikerült így lekapni.:)
A hegyen is belebotlottunk egy fura ízlésű fazonba. Cuki a táskád, öcsi!
Közös kép
Szép helyek voltak itt nagyon

Este bementünk még a "városba", mert írta az egyik túrista-röplap, hogy itt rendezik meg mindnen évben a Nemzetközi Homokszobor építő-faragó-alkotó fesztivált. No ezt este nem sikerült megtalálni, viszont végignéztük a parti bazársort. Volt vagy 50 tengeri herkentyű kifőzde meg vagy 100 bazári stand, tele nagyon csecse cuccokkal. (Főként kagylóból készült portékákkal.)


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Anno 1db eljutási lehetőség volt: este hétkor indult hajó a Bundról, reggel 5-6 körül ért oda. Maga az út is buli volt, 40+ éves skandináv személyszállító hajókon.