2007. szeptember 10., hétfő
Great Idea!
Last week I have received a package of 'Take me to...' cards. This has many address cards in it with the scenic spots of Shanghai and of course with the address of the company. I think this is a great idea and a very good yet not expensive advertisement of the company, especially if your company has many foreign visitors.
Heikki and Ralf in Shanghai
Last week Heikki and Ralf visited to Shanghai, since they had some meeting here. I got the chance to join them on Monday and Wednesday night. We had a nice Teppanyaki dinner on Monday and went to bed early, since they still had a jet leg, but on Wednesday night we went to Oscar's. Of course we played darts :) It was a very nice night, good darts competition - Heikki beat us pretty bad (Ralf also beat me so I guess I need to practice even more:)). Anyway, I think the greatest time was Heikki's gig minutes. Actually he played for more than half an hour, but since it was so great, time flu by so fast.
Well, it was a great night and I hope we can repeat it sometimes!
(Sorry for the bad quality, but I only had my mobile with me.)
Well, it was a great night and I hope we can repeat it sometimes!
(Sorry for the bad quality, but I only had my mobile with me.)
2007. szeptember 9., vasárnap
Tsingtao - céges kirándulás
Hétvégén voltam céges kiránduláson Tsingtaoban. Elég sokat filóztam rajta, hogy elmenjek-e, mivel egyrészt én voltam egyedüli külföldi, másrészt kb. 6 óra buszozást jelentett odajutni. De mivel nem nézték volna jó szemmel, ha csak úgy kihúzom magam alóla, hát eljöttem. Most, így úton visszafele kijelenthetem, hogy nagyon megérte, mert szuper volt! Pontosabban egy élmény :)
A közel 6 óra buszozás kicsit megviselt, mert egyrészt délután 4kor indultunk, munka után,s mivel napközben vagy 3szor felhúztak a kedves kollégák a hülyeségükkel, s bárhol lettem volna, csak nem velük egy buszban - mármint azzal a pár Értet Lenkével, akik korábban nem kis bosszúságot okoztak, másrészt pedig a buszon nem volt világítás
(mármint belül - bár szerintem csak a sofőr spórolt, de nem tudom, min), így miután besötétedett, már nem tudtam olvasni. (Maradt az internet, de az meg nagyon lassu volt.)
Örültem, mikor végre megérkeztünk, s bár a "szálloda" két nap erejéig visszahozta a kollégiumi évek hangulatát (színvonalát), nem volt különösebb probléma elaludni. Mondjuk erre rásegített az is, hogy még este elmentünk egy karaokee bárba, ahol azért lecsúszott 2-3 sör:).
Másnap meglehetősen korán kellett kelni, 7kor már a "fantasztikus" helyi reggelit fogyasztottuk (legyűrtem két tojást, meg pár korty agyoncukrozott műtejet, miközben sóvárogva gondoltam vissza az előző esti KFC csirkecombra), majd elindultunk az itt található hatalmas tóhoz, amit az 1000 sziget vidékének hívnak. (Állítólag a tavat úgy csinálták annak idején, s ahol most víz van, eredetileg több, mint 100 település állt.)
Kb. 8ra érkeztünk meg a kikötőbe, ahonnan hajóval mentünk tovább.
Az első megálló a Sárkány-sziget volt, amit sárkányok híján kígyókkal telepítettek be (természetesen elkerített részeken voltak a jobbára sikló méretű "gyilkos fenevadak".
Mielőtt jobban szétnéztünk volna a szigeten, elmentünk egy teakóstolóra, ahol 3 fajta különleges teát lehetett kóstolni, illetve utána megvásárolni.
Az első tea szerintem altató hatású, már ahogy levettem, miután 10 perc múlva végignéztem a kollégákon.
A második tea különlegességét csak azután tudtam meg, miután megittam: a lényege, hogy a tealeveleket megetetik a hernyókkal, majd a kiszárított hernyókakiból (kis bogyók) csinálnak teát. Mit mondjak, tényleg elég szar volt :)
A harmadik tea ehhez képest sima levélből készült és nem tartalmazott semmi extrát.
A bemutató végeztével körbejártuk a szigetet. Láttunk kis kígyókat ketrecben és vermekben, volt ahol lehetett külön vásárolni kis fehér egeret is, etetés céljából. Mivel olyan aranyosak voltak, nem vettem.
Eztán megnézünk egy előadást egy ormótlanul kialakított kültéri betonszínházban, ahol először kínai bigék táncoltak kígyóval illetve kígyó nélkül, majd egy fazon mutatta be kobrasóját, minek csúcspontja a kobra megcsókolása volt. Egyik sem volt túl színvonalas, bár ez utóbbi azért elég különleges volt.
A Sárkány-szigeten lehetőség volt még képet csinálni egy óriáskígyóval is, amit én is kipróbáltam. Érdekes érzés volt, nem mondom, mikor elkezdett a nyakam körül tekeregni.
A következő állomás a Strucc-sziget volt; nevéből adódóan különféle struccokkal telepítve. Itt is lehetett etetni, ami mindenkinek sikerült, csak nekem nem, mert tőlem valamiért egyik strucc sem fogadott el ételt. Nem tudom, miért, lehet ezek is "ferde szemmel" néznek a külföldiekre.
A harmadik meglátogatott szigetnek nem tudom a nevét, de mivel egy nagy kilátó volt a tetején - ahova felvonó vitt fel -, gondolom (az itteni logikát és kreativitás szorzót figyelembe véve) Torony-sziget vagy Kilátó-sziget lehetett.
A lényeg, hogy 760 méter magasról lehetett megcsodálni a környező vidéket, ami valóban gyönyörű volt!
Végül elhajóztunk az Öt Sárkány szigetére (gondolom kifogytak az állatokból), ahol igazából már semmi különös látnivaló nem volt, hacsaknem az, hogy a mellette lévő három szigettel össze volt kötve.(Pontosabban kettővel, s az egyikhez volt kötve még egy kis sziget.) Az egyik építészeti remekmű egy sima gagyisztikum volt, a másik meg egy összetákolt függőhíd, amire végül nem mentem fel, mert az összes hülye azzal szórakozott, hogy ugrált rajta. (Ismét kiütközött az infantilizmus, de hát ezen már nem akadunk fent ugye.
Ja, a másik három sziget neve Madár-sziget, Furcsa kő sziget és Lakat-sziget volt. (Ezekre sajna már idő hiányában nem jutottam el, de majd Piroskával legközelebb megnézzük.)
A többi szigetet már nem néztük meg, bár még van jópár nagyon érdekes állítólag.
Az ebédet a hajón költöttük el. Mit mondjak, most sem laktam jól. Egy halas ételet kivéve olyan jó volt, mint a hernyókaki tea.
A szállodába visszaérve volt két óra csendespihenő, ami alatt sikerült végre kiolvasnom Az Utolsó Kínai Császárnét (nagyon jó könyv, mindenkinek tudom ajánlani), majd összekaptam magam a vacsorához. A város legjobb éttermébe mentünk (ezt meghallva gondoltam végre eszek egy normálisat, mivel egy 6 milliós városnak - gondolom vonzáskörzetekkel együtt - azért elég jó lehet a legjobb étterme). Mit mondjak, nem tudtam nem hangot adni nemtetszésemnek, mikor megérkeztünk. Az étterem a 4. emeleten van, lift nincs, de ez még hagyján. Bemegyünk, elvezetnek egy különterembe, ami leginkább a Kármán koli konyhájára hasonlított (csupasz, koszos, fehér falak, a plafonon ipari szellőztető rendszer, a padlón szocreál burkolat). Terítő koszos, szalvéta nincs, rendelésre fél órát kellett várni, a sörre mégtöbbet. Nincs hideg sör, max. jeget adnak hozzá, természetesen a legnagyobb pohát 1 dl-es, úgyhogy minden 3. korty után újra kell tölteni. Asztalon alig van hely, olyan kicsi. A pincérek vagy süketek, vagy csak nem akarják meghallani ha szólsz hozzájuk.
A többiek azzal nyugtattak, hogy nem a legjobb megjelenésű étterem, de itt főznek a legjobban. Mondom magamban, persze. Nem is csalódtam. Az előételek közül egyet tudtam megkóstolni -egyedül az nem hasonlított moslékra. Aztán jött az elengedhetetlen kínai halászlé, aminek semmi köze nincs az otthonihoz, hacsaknem annyi, hogy van benne hal is. A többiek nagyon megörültek neki, mert speckó volt: hernyókkal volt "fűszerezve"!
Egyik kollégám hangosan felkiáltott örömében, mikor megtalálta a hal szemeit is a férgek között. Én maradtam a sörnél...
Később hoztak még valami húsfélét, ami marha akart lenni, meg még valami halat is, ami baromi szálkás volt. Természetesen volt még "tyúkhúsleves", ami itt abból áll, hogy egy lavór vízbe beleb***nak egy egész csirkét, mondhatnám szőrösztől-bőröstől, azt jónapot. Kihoztak még pár hasonló nyalánkságot, 1gy a vacsi végére olyan jóllaktam, hogy kicsit be is csíptem:)
A mennyei étek után kénytelen voltam megint bűnbe esni a helyi KFC-ben (más nem volt). Este még elmentünk sörözni a kollégákkal (szokásos helyi karaokee bar). Ott legalább jó volt a hangulat és a sör is (az étteremben nem volt Tsingtao sör, ami Tsingtaoban elég érdekes, de volt helyette valami más, természetesen harmadosztályú).
A helyi KTV-ről (Karaokee TV) még annyit, hogy azért ott is meglátszott, hogy nem Shanghai-ban vagyunk; az illemhelyek tisztasága vetekedett az otthoni késdobáló sörözőkével.
Hazafele még megálltunk ebédelni, csak hogy jól belevéshessem a kínai konyha jellegzetes ízvilágát a memóriámba. Megfogadtam, hogy ha lesz rá mód, valamikor és valahogy meg fogom mutatni legalább a kis R&D csapatnak, hogy milyen is a Magyar Konyhaművészet. Nem értem egyébként, hogy nagyjából azonos alapanyagokból, több ezer éves történelem mellett, hogy a fészkes fenébe lehet úgy főzni, "fűszerezni", tálalni és étkezni, ahogy azt itt teszik Kínában.
Mindenesetre kicsi pocim már nagyon várja, hogy hazaérjen és egyen egy jó lecsót! :)
A közel 6 óra buszozás kicsit megviselt, mert egyrészt délután 4kor indultunk, munka után,s mivel napközben vagy 3szor felhúztak a kedves kollégák a hülyeségükkel, s bárhol lettem volna, csak nem velük egy buszban - mármint azzal a pár Értet Lenkével, akik korábban nem kis bosszúságot okoztak, másrészt pedig a buszon nem volt világítás
(mármint belül - bár szerintem csak a sofőr spórolt, de nem tudom, min), így miután besötétedett, már nem tudtam olvasni. (Maradt az internet, de az meg nagyon lassu volt.)
Örültem, mikor végre megérkeztünk, s bár a "szálloda" két nap erejéig visszahozta a kollégiumi évek hangulatát (színvonalát), nem volt különösebb probléma elaludni. Mondjuk erre rásegített az is, hogy még este elmentünk egy karaokee bárba, ahol azért lecsúszott 2-3 sör:).
Másnap meglehetősen korán kellett kelni, 7kor már a "fantasztikus" helyi reggelit fogyasztottuk (legyűrtem két tojást, meg pár korty agyoncukrozott műtejet, miközben sóvárogva gondoltam vissza az előző esti KFC csirkecombra), majd elindultunk az itt található hatalmas tóhoz, amit az 1000 sziget vidékének hívnak. (Állítólag a tavat úgy csinálták annak idején, s ahol most víz van, eredetileg több, mint 100 település állt.)
Kb. 8ra érkeztünk meg a kikötőbe, ahonnan hajóval mentünk tovább.
Az első megálló a Sárkány-sziget volt, amit sárkányok híján kígyókkal telepítettek be (természetesen elkerített részeken voltak a jobbára sikló méretű "gyilkos fenevadak".
Mielőtt jobban szétnéztünk volna a szigeten, elmentünk egy teakóstolóra, ahol 3 fajta különleges teát lehetett kóstolni, illetve utána megvásárolni.
Az első tea szerintem altató hatású, már ahogy levettem, miután 10 perc múlva végignéztem a kollégákon.
A második tea különlegességét csak azután tudtam meg, miután megittam: a lényege, hogy a tealeveleket megetetik a hernyókkal, majd a kiszárított hernyókakiból (kis bogyók) csinálnak teát. Mit mondjak, tényleg elég szar volt :)
A harmadik tea ehhez képest sima levélből készült és nem tartalmazott semmi extrát.
A bemutató végeztével körbejártuk a szigetet. Láttunk kis kígyókat ketrecben és vermekben, volt ahol lehetett külön vásárolni kis fehér egeret is, etetés céljából. Mivel olyan aranyosak voltak, nem vettem.
Eztán megnézünk egy előadást egy ormótlanul kialakított kültéri betonszínházban, ahol először kínai bigék táncoltak kígyóval illetve kígyó nélkül, majd egy fazon mutatta be kobrasóját, minek csúcspontja a kobra megcsókolása volt. Egyik sem volt túl színvonalas, bár ez utóbbi azért elég különleges volt.
A Sárkány-szigeten lehetőség volt még képet csinálni egy óriáskígyóval is, amit én is kipróbáltam. Érdekes érzés volt, nem mondom, mikor elkezdett a nyakam körül tekeregni.
A következő állomás a Strucc-sziget volt; nevéből adódóan különféle struccokkal telepítve. Itt is lehetett etetni, ami mindenkinek sikerült, csak nekem nem, mert tőlem valamiért egyik strucc sem fogadott el ételt. Nem tudom, miért, lehet ezek is "ferde szemmel" néznek a külföldiekre.
A harmadik meglátogatott szigetnek nem tudom a nevét, de mivel egy nagy kilátó volt a tetején - ahova felvonó vitt fel -, gondolom (az itteni logikát és kreativitás szorzót figyelembe véve) Torony-sziget vagy Kilátó-sziget lehetett.
A lényeg, hogy 760 méter magasról lehetett megcsodálni a környező vidéket, ami valóban gyönyörű volt!
Végül elhajóztunk az Öt Sárkány szigetére (gondolom kifogytak az állatokból), ahol igazából már semmi különös látnivaló nem volt, hacsaknem az, hogy a mellette lévő három szigettel össze volt kötve.(Pontosabban kettővel, s az egyikhez volt kötve még egy kis sziget.) Az egyik építészeti remekmű egy sima gagyisztikum volt, a másik meg egy összetákolt függőhíd, amire végül nem mentem fel, mert az összes hülye azzal szórakozott, hogy ugrált rajta. (Ismét kiütközött az infantilizmus, de hát ezen már nem akadunk fent ugye.
Ja, a másik három sziget neve Madár-sziget, Furcsa kő sziget és Lakat-sziget volt. (Ezekre sajna már idő hiányában nem jutottam el, de majd Piroskával legközelebb megnézzük.)
A többi szigetet már nem néztük meg, bár még van jópár nagyon érdekes állítólag.
Az ebédet a hajón költöttük el. Mit mondjak, most sem laktam jól. Egy halas ételet kivéve olyan jó volt, mint a hernyókaki tea.
A szállodába visszaérve volt két óra csendespihenő, ami alatt sikerült végre kiolvasnom Az Utolsó Kínai Császárnét (nagyon jó könyv, mindenkinek tudom ajánlani), majd összekaptam magam a vacsorához. A város legjobb éttermébe mentünk (ezt meghallva gondoltam végre eszek egy normálisat, mivel egy 6 milliós városnak - gondolom vonzáskörzetekkel együtt - azért elég jó lehet a legjobb étterme). Mit mondjak, nem tudtam nem hangot adni nemtetszésemnek, mikor megérkeztünk. Az étterem a 4. emeleten van, lift nincs, de ez még hagyján. Bemegyünk, elvezetnek egy különterembe, ami leginkább a Kármán koli konyhájára hasonlított (csupasz, koszos, fehér falak, a plafonon ipari szellőztető rendszer, a padlón szocreál burkolat). Terítő koszos, szalvéta nincs, rendelésre fél órát kellett várni, a sörre mégtöbbet. Nincs hideg sör, max. jeget adnak hozzá, természetesen a legnagyobb pohát 1 dl-es, úgyhogy minden 3. korty után újra kell tölteni. Asztalon alig van hely, olyan kicsi. A pincérek vagy süketek, vagy csak nem akarják meghallani ha szólsz hozzájuk.
A többiek azzal nyugtattak, hogy nem a legjobb megjelenésű étterem, de itt főznek a legjobban. Mondom magamban, persze. Nem is csalódtam. Az előételek közül egyet tudtam megkóstolni -egyedül az nem hasonlított moslékra. Aztán jött az elengedhetetlen kínai halászlé, aminek semmi köze nincs az otthonihoz, hacsaknem annyi, hogy van benne hal is. A többiek nagyon megörültek neki, mert speckó volt: hernyókkal volt "fűszerezve"!
Egyik kollégám hangosan felkiáltott örömében, mikor megtalálta a hal szemeit is a férgek között. Én maradtam a sörnél...
Később hoztak még valami húsfélét, ami marha akart lenni, meg még valami halat is, ami baromi szálkás volt. Természetesen volt még "tyúkhúsleves", ami itt abból áll, hogy egy lavór vízbe beleb***nak egy egész csirkét, mondhatnám szőrösztől-bőröstől, azt jónapot. Kihoztak még pár hasonló nyalánkságot, 1gy a vacsi végére olyan jóllaktam, hogy kicsit be is csíptem:)
A mennyei étek után kénytelen voltam megint bűnbe esni a helyi KFC-ben (más nem volt). Este még elmentünk sörözni a kollégákkal (szokásos helyi karaokee bar). Ott legalább jó volt a hangulat és a sör is (az étteremben nem volt Tsingtao sör, ami Tsingtaoban elég érdekes, de volt helyette valami más, természetesen harmadosztályú).
A helyi KTV-ről (Karaokee TV) még annyit, hogy azért ott is meglátszott, hogy nem Shanghai-ban vagyunk; az illemhelyek tisztasága vetekedett az otthoni késdobáló sörözőkével.
Hazafele még megálltunk ebédelni, csak hogy jól belevéshessem a kínai konyha jellegzetes ízvilágát a memóriámba. Megfogadtam, hogy ha lesz rá mód, valamikor és valahogy meg fogom mutatni legalább a kis R&D csapatnak, hogy milyen is a Magyar Konyhaművészet. Nem értem egyébként, hogy nagyjából azonos alapanyagokból, több ezer éves történelem mellett, hogy a fészkes fenébe lehet úgy főzni, "fűszerezni", tálalni és étkezni, ahogy azt itt teszik Kínában.
Mindenesetre kicsi pocim már nagyon várja, hogy hazaérjen és egyen egy jó lecsót! :)
2007. szeptember 7., péntek
Myspace.cn
I had to realize another sad (stupid?) thing regarding internet here in China. I don't know if there is any connection between this action and trying to filter internet data/info/exchange in this country, but I have a feeling that there is a link between...
I don't use myspace too much, and from nowon I will use it even less, but I have some very good friends there, so...
Couple weeks ago when I logged in, Myspace offered that I can use Myspace.cn instead of Myspace.com, since it has its local server and the connection would be faster. Well, I tryed. It was slow as hell and of course only available in this fucked up language, so I said,thanx but not.
Today I had no choice any more. Myspace.com is no longer available from China. Nor the other sites. I can only choose between the slow (and probably filtered) myspace.cn with Chinese language only (so first I need to learn this 'writing'), or just not to use it any more.
So thank you very much, whoever is behind this, keep up the good work! Bammeg!
I don't use myspace too much, and from nowon I will use it even less, but I have some very good friends there, so...
Couple weeks ago when I logged in, Myspace offered that I can use Myspace.cn instead of Myspace.com, since it has its local server and the connection would be faster. Well, I tryed. It was slow as hell and of course only available in this fucked up language, so I said,thanx but not.
Today I had no choice any more. Myspace.com is no longer available from China. Nor the other sites. I can only choose between the slow (and probably filtered) myspace.cn with Chinese language only (so first I need to learn this 'writing'), or just not to use it any more.
So thank you very much, whoever is behind this, keep up the good work! Bammeg!
2007. szeptember 5., szerda
Magyar Évad Kínában
Mivel elég sokat cikkeznek róla, már biztos mindenki tudja, hogy most indult a Magyar Kultúrális Évad Kínában. Az eseménysorozat, melynek célja kis hazánk megismertetése az egyre gazdagodó ázsiai néppel (valóban elég jelentős erőt képeznek elsősorban turisztikai téren, mivel az egész évben összegyűjtött pénz jelentős részét utazásra költik el), egyszerre több helyen zajlik, köztük kis városunkban, Shanghai-ban is. Az itteni évadot tegnap este nyitotta meg Gyurcsány Ferenc (és akkor ennyi elég is a politikából:)) egy koncert keretében (a Shanghai Opera Zenekar adott elő Liszt darabokat Kocsis Zoltán vezényletével, de Weirdl Eszter operaénekes és Sun Yingdi zongoraművész is fellépett).
A koncert nagyon jó volt, gyönyörűen játszottak. Kár, hogy az operaénekesnő csak francia számokat énekelt, de gondolom ez volt a metszethalmaz a zenekarral. Nekem, abszolút anti-vájtfülűként, legjobban a koncert eleje és vége tetszett, de összességében is nagyon jó volt. Érdekes módon nagyon sok Kínai is volt annak ellenére, hogy nem nagyon láttam volna, hogy hírdetik itt az eseménysorozatot.
Ma Petőfi-szobor avatás lesz, amiről majd Piroska számol be, mivel annyira korán nem léphetek le a munkahelyről, hogy odaérjek :)
A koncert nagyon jó volt, gyönyörűen játszottak. Kár, hogy az operaénekesnő csak francia számokat énekelt, de gondolom ez volt a metszethalmaz a zenekarral. Nekem, abszolút anti-vájtfülűként, legjobban a koncert eleje és vége tetszett, de összességében is nagyon jó volt. Érdekes módon nagyon sok Kínai is volt annak ellenére, hogy nem nagyon láttam volna, hogy hírdetik itt az eseménysorozatot.
Ma Petőfi-szobor avatás lesz, amiről majd Piroska számol be, mivel annyira korán nem léphetek le a munkahelyről, hogy odaérjek :)
Ákos búcsúvacsi(k)
Ismét eltelt egy hét anélkül, hogy új bejegyzés született volna, de ez csak azért van, mert annyira elfoglaltak vagyunk, hogy semmi időnk nem volt ilyesmire.
Rengeteg minden történt az utóbbi napokban, jöttek-mentek az emberek.
Sajnos Ákos ment. Haza. De remélhetőleg csak ideiglenesen, amíg befejezi az egyetemet, utána pedig összepakol és visszahúz ide :)
Szóval múlt héten elbúcsúztattuk Ákost egy, pontosabban két vacsora keretében (még az indulás előtti este is sikerült összefutni az Always-ben, amiből aztán hajnalig tartó traccsparty lett).
Azóta Ákos már Magyarországon van, s jövő héttől a BME padjait koptatja ismét, szorgalmasan tanul, megosztja itt szerzett tapasztalatait (elsősorban jó csajokkal:)).
祝你好运！
Guczóék
Akos
Pepítóval
A két "testvér": Hocó és Zoli
Rengeteg minden történt az utóbbi napokban, jöttek-mentek az emberek.
Sajnos Ákos ment. Haza. De remélhetőleg csak ideiglenesen, amíg befejezi az egyetemet, utána pedig összepakol és visszahúz ide :)
Szóval múlt héten elbúcsúztattuk Ákost egy, pontosabban két vacsora keretében (még az indulás előtti este is sikerült összefutni az Always-ben, amiből aztán hajnalig tartó traccsparty lett).
Azóta Ákos már Magyarországon van, s jövő héttől a BME padjait koptatja ismét, szorgalmasan tanul, megosztja itt szerzett tapasztalatait (elsősorban jó csajokkal:)).
祝你好运！
Guczóék
Akos
Pepítóval
A két "testvér": Hocó és Zoli
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)