ES Outing - BBQ a mérnök csapattal

Március elején csapatépítettünk a mérnökséggel és elmentünk egy itteni parkba húst sütni. Nem mondom, érdekes volt nagyon. Ott kezdődött, hogy elmentünk egy parkba, ami kb. leglább ötvenszer akkor, mint Egerben a Népkert (vagyis most már Érsek-kert). Volt benne vidámpark, valami állatkert szerűség, botanikus kert és BBQ hely is. A parkokba itt külön belépőt szednek, általában 10 yunkó, ami most úgy 300Ft körül lehet. A BBQ-s hely külön el volt kerítve, ahova további 1 yunkó volt a belépő. Gondolom ebből fizetik a takeszokat...Namármost, egy ilyen helyet alapból úgy képzel(ne) el az ember, hogy vannak szépen kialakított sütő helyiségek, gyep, meg minden. Na, itt nem így volt. Egy kicsit meg is döbbentem, mikor bementünk, mert az alábbi látvány fogadott:

biliacél sátrak, kosz, por és vasbeton asztalok...hmmm

Mivel mind tele volt, elvonultunk a (letaposott, teleszemetelt, összeköpködött) természet lágy ölére a helyben bérelt kis sütőállvánnyal és miniszékekkel, majd megpróbáltuk begyújtani az olykor nedves fát a mellékelt 1 db újságpapírral. Természetesen nem ment, s mivel a többieknek nem akaródzott eszébe jutni, hogy talán több papír kéne, hát elmentem én venni még.... :)

Aztán végre meglett a tűz és elkezdődhetett a BBQ, kínai módra. Ez annyit tesz, hogy ami valaha élt és mozgott, azt mind bekentük margarinnal és kínai szósszal, ami aztán frankón odakozmált, de azért nem volt rossz. (Az egyik hús még ízlett is - jó fűszeres volt.)

A hússütés után elmentünk paintball-ozni, természetesen ezt is helyi szokások szerint. (Szar felszerelés, alapból koszos ruha, béna pálya szabályok nélkül - mindezt persze csilliárdokért.)

A paintball után gokartoztunk egyet, bár ezt én inkább sétakocsikázásnak hívtam volna, mert a csúcssebessége úgy 15 km per óra körül lehettett a "vasnak".

Végül dodgemeztünk. Na ez jó volt nagyon - kár, hogy több, mint egy órát kellett érte sorban állni.

De azért jó nap volt.

Farsang 2009

Februárban farsangoltunk - nem is kicsit. A lányok hatalmas bulit szerveztek, melynek egyik apropója az volt, hogy már vagy 20-szor beszéltünk arról, milyen jó lenne egy nagy jelmezes összejövetel, másrészt pedig Krisztiék elköltöztek Angliába márciustól, szóval lett az egészből egy hatalmas jelmezes búcsúbuli. (Plusz mivel közben érkezett pár új család is, a legtöbbjükkel itt találkoztunk először.)

Szóval hatalmas party volt, ha jól emlékszem 60-70-en lehettünk. A lányok kibérelték hozzá egy kávézó felső emeletét, így egész jól elfértünk. Volt kaja, pia (mint később kiderült, korlátozott számban, de szerencsére lehetett sört kapni - ráadásul valamelyik elvetemült hozott egy liter házipálinkát is...ha jól emlékszem Peti volt; fájt is a feje a sok fánkól másnap...:))

Volt jelmezverseny is, természetesen külön gyerek és felnőtt kategória. A gyerekek közül már nem emlékszem, melyik nyert. A felnőttet pedig szeritnem ki fogjátok találni :):):)

Kressz kiegészítés

Mivel Demi írta, hogy nem érti a videót, hát itt van térkép hozzá, de a lényeg, hogy az autós a járdán megy végig, méghozzá azért, hogy levágjon kb 25 méter utat magának:

A multkor egyébként itt majdnem karambol volt - jöttek szemből is :)

S ha már itt tartunk; előző hétvégén búcsúbuli volt Tamáséknál, mert költöznek haza. Arrafele menet láttam ezt az igen pofás kis kereszteződést. Sokat gondolkodtam rajta, hogy milyen logikai elven nyugszik, de nem jöttem rá. Meg kéne már tanulnom vezetni :)

2008 Karácsony és Szilveszter Magyarország - Greg

No, ez itt most az én részem lesz, majd Piroska is ír egy bejegyzést, ha lesz érkezése.

Karácsonyra hazamentünk megint. Most bő két hetet voltunk otthon, ami úgy a második nap után már szűk két hétnek tűnt csak. A program 90%-ban családlátogatás volt, ami legjobban egy országhatáron belüli rohangáláshoz hasonlított, de legalább sikerült mindenhova eljutni. Most végre összejött unokabátyámék meglátogatása is (amennyiben az unokabátty anyum tesóját jelenti - ha nem, akkor anyum tesójánál voltunk, aki egyébként Gyula).

Szóval idén eljutottunk Gyuláékhoz is Soponyára, de pont szilveszter estéjén, szóval a lányokkal csak egy kicsit tudtunk dumálni, mert ugye mentek bulizni. Eszméletlen egyébként, hogy megnőttek, mármint a két kisebbik unokatesóm - utoljára talán még középiskolát kezdték, mikor találkoztunk. 

A következő megálló Veszprém volt, ugyanis úgy döntöttünk, hogy a szilveszert öcsémékkel töltjük. Az eredeti terv Eger volt, de valahogy nem akart összejönni a buli, aztán öcsém sem tudott hazajönni, így mentünk mi. Szolid, de nagyon jó kis szilveszter volt, társasozással, tüzijátékkal és hajnalig tartó dumálással a Patriótában (ahol a Caffia pár hétre rá agyon-megélhetési bűnözte Marian Cozmát). 

Másnap elmentünk apumhoz, most kicsit tovább is tudtunk maradni, mint multkor, de persze ilyenkor a pár óra is hamar eltelik. Onnan át Fehérvárra, búcsú öcsémtől, majd mindenki haza a családjához, hogy a hátralevő pár napot még otthon tudjunk lenni.

Végül ismét eljött a búcsú órája - irány Budapest, Ferihegy, majd Zürich-en keresztül Shanghai.

Fél év múlva majd folyt.köv. Magyarország - természetesen csak egy nyaralás erejéig :)

Ja idénre, ha jól emlékszem, nem fogadtam meg semmit - úgysem tartanám magam hozzá :):):)

Stefán Shanghai-ban

Érettségi taliról nem egyedül jöttem vissza - na nem kell semmi rosszra gondolni: egyik magyarországi kollégám jött velem, mert egy kéthetes tréningje meg vörksopja volt Shanghai-ban.

Nagyon szuper volt, hogy itt volt, rengeteget dumáltunk (nagyon érdekes srác meglehetősen eseménydús élettel, s egyben értelmes is, szóval nem volt nehéz).

A tréningről itt most nem írnék, mert annyira nem egy érdekfeszítő téma a különböző gépek kezelése. Azt viszont nem tudom elfelejteni a céggel kapcsolatban, hogy a köpenyek, amiket gyártásban kell viselni, s így a vendégek számára is biztosított, olyan kiba büdösek voltak, hogy csak na! Szerintem egyrészt nem voltak mosva már vagy pár hete (gazdasági válság; természetesen mi is a legértelmetlenebb és legpitibb dolgokkal spórolunk ahelyett, hogy elküldenénk az irodában semmittevőket, de mindegy), másrészt ezek a makik nemcsak a termelésben hordják őket, másrészt a takeszcsajok is kölcsönveszik néha, meg még sorolhatnám, csak most akarok vacsizni, úgyhogy... szóval ez megmaradt, az iszonyat büdös köppeny. De szerintem István sem fogja elfelejteni, főleg, hogy neki 8 órát kellett benne töltenie.

Mivel István két hetet volt itt, s csak kínai kaja volt reggelire, alaposan elmélyedhetett a helyi gasztronómia sajátosságaiban. Eleinte élvezte, aztán már nem annyira :)

Shanghai-ban sikerült jó sok mindent megnézni, köztük az új Shanghai Financial Centert is, ahol megittam életem legdrágább kapucsínóját. (Ha jól emlékszem úgy 5000 forint körül volt...)

Természetesen a régi városrészben kezdtünk...




...és ha már ott voltunk, megnéztük a nem-kirakat részét is, méghozzá piacostól:
...ebédidőben...


...helyi kajákkal... (a büdös tofutól István is majd kitette a taccsot)


Ez pedig már az új felhőkarcoló, a Shanghai World Financial Center:
...és a kilátás...
...a méregdrága kávéval :)

2008 Nov. - Érettségi találkozó

Tavaly november végén 10 éves érettségi találkozónk volt, úgyhogy hazaugrottam egy hosszúhétvégére. Mit mondjak, nem aludtam sokat azon a pár éjszakán, de nem baj, jó bulik voltak...

Szóval érettségi találkozó. Kíváncsi voltam, mi lett a többiekkel az elmúlt 5 év során (ugye 5 éve is volt már egy ilyen rendezvény). Őszintén szólva a gimis osztályomból (mármint a másodikból) csak Gagarinnal tartottam a kapcsolatot; a többiek valahogy nagyon hamar elkopak már vagy az egyetem alatt, vagy egyetem után (elég sokan mentünk a Műegyetemre - reálos osztály révén reális választásnak tűnt). Ha jól emlékszem, 6-tól kezdődött a rendezvény, s stílusosan a közepiskolánk aulájában volt megtartva. Ja, nálunk nem osztálytalálkozó szokott lenni, hanem évfolyam, szóval egész rendes kis tömeg gyűlik össze (úgy 160-an voltunk az évfolyamon).

Első meglepetésem az volt, hogy az embereknek még a fele sem képviseltette magát, se önmagával, se mással, de sokan még egy kifogással sem. A második meglepetés az volt, hogy az egyik osztályfőnökünk sem jött el (3 volt, mert sokan voltunk, mivel kémia, fizika és matek fakt egy osztály volt). Na bumm. Így kezdődött a buli. Az eleje még egész élvezhető volt, mert mindenki elmondta, merre hány méter neki, s repkedtek a poénok elég rendesen. Volt pár érdekes történet; persze a legtöben már összeházasodtak, lebabáztak, szülősködnek - ami mellett már nemigen van idő semmi másra, szóval volt pár punnyadt arc, egyszerű élet. De jól is van ez így. :)

A kötetlen beszélgetés már nem volt annyira izgi, mondhatni néha inkább kínos, mivel elég hamar ki lehet ilyenkor fogyni a sablontémákból. Aztán ugye mindig van pár beképzelt, nagyképű, idegesítő kuki, akit persze nem tudsz levakarni magadról. Még jó, hogy ott volt Gagesz; kihúztuk azt a pár órát valahogy, aztán léptünk sörözni meg nosztalgiázni. Édeskettesben, mondhatni :D:D:D

Ja, egy jót azért dumáltam, Puszival. Most az ITDH-nál van; na ő tudott érdekes sztorikat mondani.

2008. Nov. 11 - Dongshan - képekben

Novemberben elmentünk Dongshan-ra, ami egy hegyecske Suzhou mellett (ez Shanghai-tól van észak-keletre úgy 120 km-re). Megnéztünk pár falut, egy templomot és a mandarin-ligetet. Jó kis túra volt.