Jótékonysági vásár

Most vasárnap volt egy jótékonysági vásár, amelyet a Shanghai-i konzul feleségek szervezete rendezett meg (CSS). A vásár lényege, hogy minden résztvevő nemzet kap egy standot, ahol mindenféle nemzeti jellegő terméket, étel, italt árulhat, és az azokból befolyt pénzt ajánljuk fel. Így nézett ki a magyar stand, még éppen a nyitás előtt Márival,Beával és a gyerkőcökkel:

Úgy döntöttünk, hogy mi leginkább a magyaros ételekre és italokra fogjuk fektetni a hangsúlyt, ezért a következőkkel készültünk:
- stangli: sós, sajtos, paprikás, szezámmagos és ezek kombinációja. Kb hat tálcányi volt, és mind el is fogyott
- Pick-szalámis szendvics pirosarany pöttyökkel: otthonról nehéz lehet elképzelni, hogy itt mekkora kincs akár a szalámi, akár a pirosarany, szóval ezzel megjelenni egy ilyen eseményen kifejezetten ritkaságszámba megy :) Ezt úgy látszik, tudták a látogatók is, mert elég hamar szétkapkodták
- fasírt: szintén nagy sikert aratott, több visszatérő vendégünk is volt emiatt
- kókuszgolyó: na ez az az étel, ami pofonegyszer - otthon. Otthon ugyanis van jó kis háztartási keksz, kókuszreszelék, kakaópor, meg minden egyéb (rumaroma, meggybefőtt) ami egyébként egy normális éjjel-nappaliban is beszerezhető, nemhogy egy szupermarketben! Itt ez nem egészen így történik: kekszből nincs olyan, mint otthon a háztartási, a kókuszból a reszeléket nem nagyon használják, kakaóport max instantot lehet venni, a jó kis Szerencsihez hasonlót viszont ne nagyon keressünk. De végül mégis sikerült összehoznunk, és jó lett!
- töltött káposzta: úgy gondoltam, hogyha magyarosak akarunk lenni, akkor nem maradhatnak ki a tipikus magyar főtt ételek sem, és csináltam egy fazéknyi szabolcsi káposztát. Ezt is vitték kínaiak, nyugatiak egyformán. Bár az még szerintem nem elismerés, ha egy kínai megeszi, azok alapján, hogy egyébként mit szoktak enni :)
- sárgabaracklekvár: mivel a boltokban nem igazán lehet olyan igazi házias lekvárt kapni, ezért elhatároztam, hogy majd én főzök magamnak olyat, amilyet én szeretnék. Igaz szamócából szerettem volna, de mivel a szezonnak lassan vége, maradt a sárgabarack. Itt debütált először a vásáron, és jól fogadta a piac. Ez annyira házi, hogy még a címke (made by Greg) is csirízzel van felragasztva:)
Ezeken kívül még voltak borok, fakanálbabák, meg mindenféle mütyürök, ízék, és bigyók, meg rengeteg prospektus kis hazánkról.

És ami a legjobb volt az egészben: TOMBOLA! 100 yuanért (2500Ft) lehetett húzni 3 sorsjegyet, abból rögtön kiderült, hogy nyert vagy sem, és azért 3-ból 1 szinte mindig nyert. Ez pedig a magyar csapat egy része (Judit, Mariann, Eszti, Szilvi, Mári és én), mögöttünk a tombolán nyert ajándékokkal. Greg kb akkor landolhatott Finnországban, amikor ez a kép készült. Nem baj, majd jövőre!