TIC, avagy inkább csináld magad, ha jót akarsz...

kicsit előreugrok az időben (mára), aztán majd következő posttal megint arhiválunk, de a ma reggeli "poén", amivel a kedves kollégák ismét hírnevüket öregbítették (meg engem is) végleg eldöntötte bennem a kérdést: csokorba fogom szedni a legnagyobb hülyeségeket, amiknek szem- és fültanúja voltam az elmúlt időszakban és leadom itt.

Egy kis bevezető:

Minap felhívott az egyik sales-es kolléga telefonon (a sales-esek a kedvenceim itt; a felvételinél náluk szerintem az IQ felső határa van kikötve):

XY: Wei, ni hao! (nem beszélek kínaiul a mai napig, de nem baj, ennyi már ragadt rám: Halló, hogy vagy?)

G: bemutatkoztam neki, aztán megvártam még ő is megteszi.

XY: XY vagyok, küldem egy e-mailt pár órája egy projekttel kapcsolatban, azt szeretném kérdezni, hogy megkaptad-e?

G: igen, válaszoltam is már. A választ megkaptad?

XY: Igen.

Na, nem tudom miért (valszeg mert épp jó kedvem volt), elkezdtem röhögni és csak nehezen tudtam annyi önuralmat gyakorolni, hogy gyorsan felfüggesszem a beszélgetést.

Majd nem tudom, kinek esik le és kinek nem, de itt kezdődik a kínai logika...és ez nem tanulható, erre születni kell.