Nanxun

Pár héttel ezelőtt ismét vizivárosba látogattunk Gucziékkal: ezúttal Nanxun-t néztük meg. Nem volt rossz, de nem volt más sem, mint a többi. :) Egy igazán érdekes épületet láttunk. Nem is az épület, hanem a berendezés volt eddig itt még nem látott: egy nyugatbu...kedvelő hongkongi kereskedő háza. A bútor mind európai volt, 19.sz. környéki, ha jól emlékszem. Nem nézett ki rosszul, ráadásul ez volt az első alkalom, hogy errefelé én ilyet láttam, szóval...
A másik érdekes, pontosabban inkább hajmeresztő dolog egy shanghai-i parasztemberrel kapcsolatos, aki szegénysorból származott, de aztán kitartó munkával felküzdötte magát egy vállalat élére, s nagyon gazdag lett. A pénzből az oktatást támogatta, alapítványt hozott létre stb. Elég híres fószer volt, egyébként Dr. Jeay Ling Koo-nak hívták. (A doktori cím tiszteletbeli; rendkívüli társadalmi munkáiért kapta, de ez most nem lényeg; akit érdekel, járjon utána.) Szegény még fiatalon elvesztette apját. Mikor 17 éves volt, apja vesebajt kapott és meghalt, pedig fia mindent megtett érte: még saját karjáról levagdalt húsból is főzött neki levest! Azt nem tudom, hogy ezt valamiféle hiedelem miatt tette, vagy csak szegények voltak és nem volt máshonnan hús, de mindenesetre gondoltam megemlítem, hogy voltak ilyenek is anno.

No, más említésre méltó nemigen volt a helyen, hacsaknem az, hogy valami álmosság lehetett a levegőben, mert amerre néztem, alvő embereket láttam, de ezeket felteszem külön.









Ez volt a hongkongi kereskedő háza belülről. Volt vagy 20 szoba...


Csak lazán...errefelé motorostul rontanak a házba...


Na, ez még érdekes volt: a fazon fésűkészítő. Volt neki egy spéci reszelője, azzal szedte ki a szaruból az anyagot. Egy húzás=egy fog volt neki, kb. 2 perc alatt lehozott egy fésűt, utána már csak csiszolgatni kellett. Ja és semmi segédezköz, osztás skicc vagy hasonló, csak úgy szemre ment minden. Elképesztő volt!


A tipikus kanálisban való mosás. Ezen a helyen sem volt másképp: ide folyt a szemét, itt mosták a ruhát, a gyerek szaros seggét és innen fogták a halat ebédre.


Ez pedig egy pálinkafőző...
Ez pedig a késztermék. Szép kis mennyiség, szerintem az összes embernek, akit ismerek, elég lenne egy életre...kiváltképp mivel pocsék egy íze volt. Hiába no, a pálinkát gyümölcsből kell főzni!


Farkasszemet néztek:


Itt pedig a vizivárosokra szintén jellemző szemétszedőket lehet látni. Egész nap fel-alá járkálnak a csatornákban és kiszedik a szemetet, amit mások mindenhol máshol beledobáltak. Mondanom sem, kell, hogy volt munkájuk rendesen...
Ez pedig a Bank of China helyi épülete. Kíváncsi vagyok, hogy oldották meg a biztonságot egy ilyen fabodegába. Azért szépen néz ki kívülről.


Volt piac is, a szokásos dologkkal: mindent lehetett kapni ami élt és mozgott.

Újabb alsónaci szárítási módra leltünk...

És végül pár hangulatkép...