Délután átbuszoztunk Jiayuguanba, úgy 500 km-re keletre. (A sofőr 4 óra alatt letolta a távot.) A táj gyönyörű volt végig - majd próbálok válogatni párat.
Jiayuguanban szintén szívtunk egy sort a vonatjeggyel, természetesen nem jártunk sikerrel. Eszméletlen, hogy mennyire egy elkefélt rendszerük van - nem tudom, írtam-e már róla, ha igen, akkor bocs, ha nem, akkor itt egy példa: tfh Egerből el akarok menni vonattal Pécsre, de meg akarok állni Pesten egy hosszúhétvégére, mert meglátogatom az egyik haveromat. Pécsett is egy hétvégét töltenék csak, aztán jönnék vissza szintén vonattal Egerbe. Nos ezzel az alábbi problémák merülnének fel, ha otthon is kínai rendszer lenne:
- az Eger-Bp vonalon nagyon sokan akarnak menni, szóval nehéz jegyet szerezni, annál is inkább, mivel leghamarabb indulás előtti 5. nap reggeltől lehet váltani, szóval még egy héttel előre sem tervezhet az ember.
- A Bp-Pécs jegyet azonban már Egerben nem tudom megvenni, mert az nem érinti Egert. Persze ez nem jelenti azt, hogy Eger-Pécs jegyet nem tudnám megvenni ugyanarra a szakaszra, de mivel megszakítom az utamat, így a másik jegy Bp-Pécs közötti szakaszra esik csak, az meg nem érinti a jegykiadó várost, szóval szívtam. Vagy nem állok meg Pesten, vagy majd ott veszem meg a jegyet. Ha lesz. De ez nem valószínű, mivel csak korlátozott számú jegy van, s mire felérek, elfogy. (Ugye én csak indulás előtti 3. napon leszek fent, addira meg már felvásárolják az összeset, ha más nem a jegyüzérek.)
- Természetesen a Pécs-Eger jegyet sem tudom Egerben megvenni, mert ugyan ez jó vonalon van, viszont csak 12 nap múlva jönnék vissza, ami kívül esik az 5 napos kereten. Pesten megintcsak nem tudom megvenni, egyrészt ugyanezen ok miatt, másrészt pedig hiába, hogy rajta van a vonalon, s megáll itt is a Pécs-Eger vonat, az eladható jegyek száma meg van határozva állomásonként és mivel Pécsről sokan utaznak Egerbe, s ők jönnek messzebről, a Pestieknek már alig fog jutni, amit természetesen elkapkodnak fél pillanat alatt (ha más nem, a jegyüzérek).
- A Pécs-Eger jegyet így csak Pécsett tudom megvenni, természetesen csak ha szerencsém van, mivel oda is visszaindulás előtti 3. nap érkezek és valszeg már nem lesz jegy.
Szóval az ismételten sikertelen jegyvásárlási kísérlet után lepakoltunk a “szállodába”. A szálló kicsit ótvar volt, de legalább tudtunk szellőztetni. A kaja minősíthetetlenül pocsék, szóval bementünk a belvárosba enni. A legkomolyabb mégis a szállodai fekhely volt: az még hagyján, hogy az iszonyat kemény ágyon alig tudtam aludni, de a párna! Nem fogjátok elhinni, de rizzsel volt kitömve. Lehetett volna kavics is, szerintem nem nagyon lett vonlna különbség. Szóval két fantasztikus éjszaka várt ránk. (Természetesen az ágyak olyan keskenyek voltak, hogy nem tudtunk egymás mellett aludni. Egyébként megfigyeltem, hogy Kínában abszolut nem divat a szállodákban a franciaágy, ha netalántán van dupla, akkor az is két sima összetolva, jó vastag kerettel a közepén.)
Természetesen mindenhol külföldiek voltak a napfogyatkozás miatt, megsokszorozva ezzel a normális árakat – a szállóért egy éjszakára kb 10000 Ft-nak megfelelő yuant fizettünk egy ratyi szobáért. Hülye turisták :)
Útban a skanzenváros felé. Eszméletlen volt itt is a táj:
A skanzen bejárata:
Voltak ilyen beöltözött muksók is.
Csodálatos időnk volt:
Szabi is jól érezte magát (itt kivételesen nem sör volt a kezében:))
A skanzenből természetesen a buddhista templom sem hiányozhatott:
Tájkép a hátsó kapuból:
Úton Jiayuguan felé:
Elég sok nehézipari és vegyi gyár szennyezi erre a környéket...
Viszont itt található a világ egyik, hanem a legnagyobb szélerőmű farmja is:
Ez pedig már Jiayuguan. Az első látványosság ez a fém-delfinszobor volt. Itt, kvázi a sivatag kellős közepén. Nem tudom,hogy jön ide, viszont a dizájn megért egy képet:
Ez pedig a "szuperszálló" konditerme: egy lépcsőfordulóba lerakott szobabicikli:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése