MKÉ: Kréta kör: Siráj

A “j” nem elírás; valóban ezen a néven fut a darab, ami az eredeti Csehov mű minimalistára redukált formavilágából született meg. Szombat este a Shanghai Dramatic Art Center stúdiószínpadán az össz díszlet pár szék és egy asztal volt – ez utóbbi is csak a 4. felvonás után került elő. Amivel aztán semmi gondom nincs, csak próbálom visszaadni a “képet”. (Na meg 3 kivetítő, amin feliratozták az egészet – mellesleg szerintem remek ötlet!)
Kíváncsiak voltunk az előadásra, de arra méginkább, hogy reagálja le az egészet majd a helyi közönség. Mert ugye a kínai közönség(esség) nem akármilyen.

Naszóval: a darab maga jó volt, a színészek is nagyon jól játszottak, kiváltképp Csákányi Eszter; ő valami varázslatosan alakított! Maga a rendezés elég érdekes volt, de nem rossz. Egyedül az volt furcsa, hogy mikor a szereplők egymásnak öntötték ki a lelkükek, mindíg kifele néztek a közönségre és a játék is néha elég darabos, döcögős volt. Ezt vagy direkte így tervezték, vagy a kínaiakra voltak kíváncsi, vagy Hiller volt ennyire figyelemfelkeltő hatással rájuk. Nem tudom, de remélem a legelső, mondjuk azon se lepődnék meg, ha a nem annyira hallgatag hallgatóságot méregették volna. Volt ugyanis minden, ami a helyiektől elvárható: böfögés, zsacskózörgetés, eves, ivás, telefonálás, sms-ezés, beszélgetés, alvás és természetesen előadás közben teremből való kicsattogás, feltűnő terepelhagyás.
A legrosszabb az volt, hogy erre a színészeket nem készítették fel, így nem nagyon tudták mire vélni a dolgot. Sajnáltuk is őket nagyon, főleg mikor a második felvonás elején konstatálták, hogy a közönség egyharmada eltévedt visszafele…(A másik egyharmad magyar volt, a harmadik meg valamilyen csoda folytán végigülte).
Próbáltunk is nyugtatni pár fiatalabb színészt a végén, hogy itt ez van, ne akadjanak fent rajta, mert felesleges. Nem ők tehetnek róla, hogy a nagy többség itt melegedni meg aludni jár a színházba, egyébként is ők most még egész jók voltak, mert pl. a múlt havi koncerten legalább 2 sor aludt csak közvetlen mögöttünk. Ez van; a 12%-os GDP növekedés nem okoz automatikusan 12%-os IQ növekedést. Mondhatni, itt Kínában nem is nagyon van összefüggés a kettő között. (Kevesebb önálló gondolat, kevesebb probléma – amiért most otthon küzdenek, az itt már rég megvalósult…)
Még egy sarkallatos pont a darabbal kapcsolatban (tudom, hogy már megint csak kritizálok, de a szándék építő jellegű – na meg úgy sem olvassák sokan :)) : ha Kínába hozok egy darabot, nem biztos, hogy azzal aratok nagy sikert, ha 5 perces smár jelenetet rakok be nekik. (Említettem már, hogy egy gyengébb szexuális vonzatú vicctől is már pirulnak a pofik.)
Egy mondatban összefoglalva: szép volt, jó volt, de a szervezők legközelebb tájékozódjanak jobban (kit, mit, hova, kinek és hogyan) és a fellépőket is tájékoztassák a kockázatok és mellékhatások tekintetében.



kép: port.hu (Erdély Mátyás)