Mit mondhatnék? Menetelünk! Nagyon jók vagyunk! Kiskirályok! :)
Kedden volt az eddigi legnehezebb meccsünk a csoportvezető csapat ellen. Hazudnék, ha azt mondanám, senki sem izgult és nem izzadt a tenyerünk, mint az állat.
Szerencsénkre mindenki egész jó formában volt, így az ellenfél túlontúl beképzelt játékának köszönhetően frankón kikaptak még a MM előtt. Látszott is rajtuk, hogy majd megpukkadnak dühükben, de hát ők cseszték el :) Kevesebb arcoskodás, több taktika és odafigyelés legközelebb, drágáim! :):):)
Legjobban az tetszett, mikor a másik csapat kapitánya és barátnője ellen játszottunk párosban. Még a játék előtt mondtam neki, hogy ha gondolja, dobáljunk még párat gyakorlás képpen, de ő félvállról visszaszólt, hogy dobáljak csak nyugodtan, amennyit akarok, neki már nincs szüksége rá, mert annyira jó, hogy jobb már úgy sem lesz.
Nem is akarta elhinni, mikor kidobtam a maradékot és megnyertük a játékot. Kerekedett a szeme, zsugorodott az arca :D:D:D
Gondolom most nagy bőszen gyakorol valahol. Ha van esze.
1 megjegyzés:
ügyesek vagytok, grat!
most láttam a pecós beszámolót is, szép lett!
Megjegyzés küldése