30.

Így 30 évesen gondolom mérleget kéne vonni az eddigi életemről, mivel már túl vagyok kb. az egyharmadán (és nem többön remélhetőleg). :D
Igazából ezen mostanában elég sokat gondolkodtam és meglehetősen ambivalensek az érzéseim.
Egészség: Abban biztos vagyok, hogy mivel azért elég pörgős ifjú korom volt, ideje lesz kicsit jobban odafigyelni...pláne, hogy az otthon felszedett kilók már nemigen akarnak csak úgy maguktól lecsúszni, mint anno a koliban :):):)
Naszóval elhatároztam, hogy gyakrabban fogom ráerőszakolni magam a taposógépre és haverjaira. Ez eddig nem nagyon ment, de majd holnaptól ;)
Olvastam viszont egy könyvet, ami eléggé felkeltette az érdeklődésem, s ennek biztos, hogy jobban utána fogok még járni: Cenzúrázott egészség. Ajánlom mindenkinek.
Magánélet: mint azt már kb. midenki tudja, Piroskával szakítottunk (ma költözött haza Mo-ra). Okokat itt nem részleteznék, majd aki akarja ugyis megtudja innen vagy onnan. Szóval ezen a téren stornó, majd nem tudom, mi lesz, egyenlőre semmi.
Meló: egyenlőre nem rossz, bár mostanában annyira uncsi, hogy megint extra projektet kellett kitalálni magamnak. Ezzel el leszek egy darabig, de aztán. Igazából november végén lejár a szerződésem. Remélem tényleg meg akarnak majd tartani, amit végre azzal adják tudatomra, hogy nem a szar, kelet-európai menekültügyi, személy szerint igen megalázó és számomra igen bosszantó fizetést fogom kapni, hanem mondjuk legalább egy ausztriait :) - igazából lassan három éve b... az agyam, hogy lehet az, hogy néhány senkiházi többszörösét teszi zsebre annak, amit én, fele annyi mennyiségű és minőségű munkáért...azt mondják, máshol is így van, de ez valahogy nem tud meghatni :D

Hát ennyi a mérleg. Remélem 5 éven belül eljutok oda, hogy bemelegítettem egy faszás igazgatói széket, jó szakmai tapasztalatomnak köszönhetően, lesz időm eljárni squasholni, lesz zsém egészséges kajára és nem a tartósítókat, illetve az USA szennyét fogom magamba tömni...majd meglátjuk.